Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA

az időben a MÁV, mint 1932 óta a részvények csaknem kizárólagos tulajdonosa, előlegezte a vállalat tőkeszükségletét. A hajógyár a felszabadulás után — csak 1948. tavaszán indult fejlődésnek. A dolgozók tömeges üdültetésével kapcsolatban a balatoni személyhajózási üzemág is nagy mértékben kifejlődött. A teherhajózási főosztály létesítését az a körülmény tette indokolttá, hogy a KPM rendelkezése folytán a vállalat 1949. júliusban részben magánszektorból, részben más állami vállalatoktól vontató- és uszályhajókat vett át, melyeket a Dunán és a Tiszán tart üzemben.

3 A vállalat vezetősége: A vállalat vezérigazgatója: Kádár László, aki előzőleg a MÁV Budapesti Igazgatóság igazgató-helyettese volt, 1949. szeptember óta áll a vállalat élén. Elődje 1948. januártól Kiszela Géza volt, aki jelenleg a Ganz Hajógyár vezérigazgatója. A vállalat korábbi vezérigazgatóját Hankóczy Jenőt a G.R.

4 annak idején letartóztatta. Vezető állású dolgozók havi fizetése: Kádár László vezérigazgató 2400,— Blascovich Lajos műsz. főoszt. vez. 1800,— Bogács Jószef teherhajó főosztvez. 1800,— Karácsony Dezső admin.v. és főkönyvelő 1800,— Schlosser Béla műszaki v. és h. 1700,— Molnár Elemér teherhajó v. és h. 1700,— A dolgozók száma 1949. december 1-én (1. sz. melléklet) 609 fő. A vállalat működésének ismertetése: A vállalat működési köre szétágazó és a különböző foglakozási ágaknak egy nemzeti vállalat keretében történt besűrítésének hátrányos következményei mutatkoznak a vállalat szervezeti felépítése, irányítása és az ellenőrzés terén. Az irányítás és ellenőrzés hiányosságait fokozza a területi széttagoltság is, amelynek következtében a vállalat vezetői feladatukat kellőképpen nem tudják ellátni. Indokolt lenne a teherhajózási osztályból egy külön nemzeti vállalatot létesíteni, amely egyesítené, — értesülésünk szerint — a Balaton Hajózási NV-hoz kerülő folyami személyszállítási üzletágat is. A balatoni hajózást Siófok székhellyel továbbra is a BHNV látná el. Balatonfüredi hajógyár: A balatonfüredi hajógyár túlnyomó részt folyami hajóegységek építésével és javításával foglalkozik. A hajóknak a Sió csatornán keresztül a Dunára juttatása nehézkes, a zsilip megnyitása minden egyes esetben nagy mennyiségű vizet von el a kevés forrásból táplálkozó Balaton medencéjéből, ami a vízgazdálkodás szempontjából igen káros. Az anyagbeszerzés túlnyomórészt a földrajzilag távoleső helyekről történik (Ózd, Csepel, Budapest), ami nagymértékben növeli az önköltséget. A hajógyár jobban szolgálná népgazdaságunk érdekeit, ha a Duna