Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA
3. PIACAINK FELVEVŐ KÉPESSÉGE: Miután e kérdés kereskedelem-politikai jellegű és részünkről általánosságban nem áttekinthető, véleményünk szerint arra a választ főleg az exportot irányító kormányszervek, illetve az azt ellátó nemzeti vállalatok adhatják meg (Agrimpex, Kelimpex, NIK Export, Ferunion stb.). 4. FUVARDÍJAINK ALAKULÁSA: Fuvardíjaink általában valamennyi tekintetbe jöhető más szállítási útvonal költségei alatt mozognak és általában az adriai kikötőkön át (Rijeka—Fiume) eredményezett fuvarköltségekhez igazodnak. Tekintettel arra, hogy a tengeri hajózásban a díjtételek általában csökkenő tendenciát mutatnak, nem számíthatunk a díjtételek emelkedésére, sőt inkább azoknak csökkentése várható. Különösen vonatkozik ez a nagyobb versenyt jelentő levantei kikötők egymásközti forgalmára, ahol a konkurrenciális viszonyok a hajótér kínálat emelkedésével mindinkább erősödnek. Az egyes elsőrendű export fontosságú tömegcikkeinknél, mint például formás vas, vaslemezek stb. az erős külföldi versenyre való tekintettel a nemzeti vállalatok kérésére szükségesnek mutatkozott díjtételeinket sok esetben az önköltségeink alá szállítani, azonban kétségtelen, hogy az így vállalt áldozatok más vonalon, a versenyképesebb készgyártmányok aránylag magasabb megállapított díjtételei révén kiegyenlítődtek. Az 1948. évi díjtételek alapján a tonnamérföldenként kereken 17 fillért kitevő önköltségi egységtétellel szemben a zömmel szállításra került szokásos áruk átlagos egységtételei a következőképpen alakultak: Exportban: textiláru Budapest—Beyrouth 30 fillér t/mf-ként táblaüveg Budapest— Istanbul 27 fillér t/fm-ként fayance áru Budapest—Beyrouth vagy Haifa 60 fillér t/mf-ként fali csempe Budapest—Beyrouth vagy Haifa 20 fillér t/mf-ként hüvelyesek és magvak Budapest—Beyrouth vagy Haifa 16 fillér t/mf-ként gépek Budapest—Alexandria 27 fillér t/mf-ként betonvas Budapest—Alexandria 11 fillér t/mf-ként Importban: pamut Alexandria—Budapest 20 fillér t/mf-ként cserző anyag Izmir—Budapest 17 fillér t/km-ként Tengeri kikötők egymásközti forgalmában: generalcargo 2 Port-S aid— Istanbul 15 — 18 fillér t/mf-ként Fentiekből is kitűnik, hogy a legalacsonyabb díjtételt a betonvas eredményezi, amely azonban a befogadóképességben korlátolt hajóinknál aránylag kevés helyet
