Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA
A Kikötői Műszaki Felügyelőségnél, bár jelenleg nincs üzemgazdasági osztály és ez nem is alakítható ki — szükség volna egy beosztottra, aki csakis a fenntartási és tervmunkálatok üzemgazdasági részével foglalkozik. Jelenleg 1 előadó foglalkozik ezzel a kérdéssel, aki eme munkát túlzsúfolt munkakörén kívül látja el. A magánhajózásban üzemgazdasági szerv még nem alakulhat ki, minthogy ennek előfeltétele az, hogy a hajózási vállalatok egy tömbbe, egy szövetkezetbe tömörüljenek. Ez jelenleg folyamatban van, és erre vonatkozólag a tömörülés megtörténte után lehet majd a szükséges intézkedéseket megtenni. 3 A terv végrehajtását nagymértékben megnehezítették a hitel kiutalásánál tapasztalt bizony-talanságok. A rögzített hitelek összegei igen sok esetben a munkálatok közben módosultak, illetőleg változtatást szenvedtek. Ez természetszerűleg káros befolyást gyakorol a munka végrehajtására, úgy morális, mint anyagi vonalon. A hajózásban a terv végrehajtásával foglalkozó vállalatok úgyszólván mind anyagi nehézségekkel küzdenek, forgótőkéjük vagy nincs, vagy igen csekély, és így a tervhitelben előálló fluktuálásokat vagy egyáltalában nem, vagy csak nehézségekkel képesek áthidalni. Ezért fordult elő az, hogy a tervév közbe egyes esetekben a vállalatok a tervhitelt átmenetileg más munkálatokra voltak kénytelenek felhasználni olyan estekben, amikor más havi bevételük nem adódott és más, sürgősebb munkát voltak kénytelenek a tervmunka hátrányára elvégezni azért, hogy ezen át olyan bevételhez jussanak, amely szorongatott anyagi helyzetükből kisegíti (őket). 4. A terv végrehajtásának szempontjából ugyancsak káros hatást idézett elő az, hogy a munkálatok vállalatba adásával kapcsolatban igen sok központi szerv véleménynyilvánítása szükséges. Ennek következtében igen sok esetben, bár a munkálat vállalatba adása a kellő időben lett elindítva, mégis az egyes szervek véleménykikérése közben olyan késedelmek keletkeztek, amelyek a munkálatok elindítását nagymértékben késleltették. Eme helyzet javítása érdekében javasoljuk a szükséges véleményezéseket egy központi szervre bízni, hogy ezzel kiküszöbölhető legyen az ügyiratok küldözgetéséből eredő időveszteség. Ferdinánd Tisztázat. - UMKL Közi. M. II. Jel. felj. 1948/sz. n. Az összefoglaló beszámolót a Közlekedésügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya készítette. A VI. fejezetet — a részletterv készítésére kötelezett hajózási vállalatok, üzemek ( MESZHART, BHRT, Nemzeti Szabadkikötő) tervbeszámolóját — részben terjedelmi okokból (5 lap ) nem közöljük, részben pedig azért, mert adatait a közölt fejezetek lényegében tartalmazzák. 1 Ld. a 146. sz. dok. 2 A BHRT két fő célja 1947/1948-ban a balatoni hajóforgalom növelése és a balatonfüredi hajójavítótelep gazdaságos kihasználása volt. 1947. augusztus 1-től a vállalat üzembe helyezett 7 utasszállító hajót, 6 uszályt és 1 motoros hajót, melyek összesen 650 t hordképességű, 660 LE vonóerejű és 1255 utas befogadóképességű állományt képeztek. (A felszabadulás előtt 21 személyhajója — 2117 utasra — és 11 uszályra (964 t) volt a vállalatnak. (Az első tervévre előirányozták 25 000 t áru szállítását, 400 000 tonnakm teljesítményt, a saját számukra 5 utasszállító és 4 kis-
