Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
A légi közlekedés megindulása A magyar légi közlekedés teljes egészében elpusztult a második világháború utolsó éveiben. Az országban nem maradt egyetlen használható repülőgép, biztonsági berendezés, jármű, repülőtér sem. A budaőrsi légikikötő biztosító (világító, jelző) és rádióberendezéseit, belső felszerelési tárgyait, szerszámgépeit a gépkocsikat (3 autóbusz, 4 személy és tehergépkocsi) nyugatra hurcolták vagy felrobbantották a németek. Megsemmisítették — vagy elhurcolták a MALÉRT összes utasszállító gépét — hat JU-52-est, három F W-58-ast, sőt a tartalékmotorokat, légcsavarokat is. A repülőtér magyar személyzete 1944 karácsonyán megakdályozta, hogy a közeledő szovjet csapatok elől menekülő németek felrobbantsák az egész repülőteret. Budaőrs így is 1 150 000 (1938-as értékű) P, a MALÉRT pedig 5 516 000 P háborús kárt szenvedett. Az Európa legkorszerűbb repülőterének épülő Ferihegyen a bombázások súlyos következményeit tetézte a németek módszeres rombolása. Felrobbantották a rádióberendezéseket, hangárokat, gépműhelyeket, leszerelték, elszállították a világító és jelző berendezéseket is — de sikerült megakadályozni Németországba szállításukat —, így megmenekült a repülőtér újjáépítésének anyagi alapja. Az épületek 4,2 millió, a biztosító berendezések 2,9 millió, a belső felszerelések 0,8 millió, összesen tehát 7,9 millió P kárt szenvedtek. A magyar légi közlekedést összességében 14 566 000 P károsodás érte, amelynek 69%-át a németek okozták (10 118 500 P). 116 A légi közlekedés helyreállítása előtt szinte leküzdhetetlen akadályok álltak. A KKM szakemberei már a béke első napján javaslatot terjesztettek elő a légiközlekedési ügyeknek a HM hatásköréből való visszavételére. A MT hozzájárulása után kiadott 2629/1945. ME. sz. rend. alapján a KKM-ben újjászervezték a Légiközlekedési Osztályt (ld. a 156. sz. dok.). A polgári repülőforgalom kiépítéséhez az első lépést az képezte, hogy a SZEB a KKM kérésére 1945 októberében átengedett 12 vidéki repülőteret (Szolnok, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Kecskemét, Orosháza, Békéscsaba, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Siófok és Magyaróvár) azzal a kötelezettséggel, hogy a kormány gondoskodik helyreállításukról, rádió és elektromos berendezéssel való felszerelésükről. 1946 januárjában a Közlekedésügyi Minisztérium hitelt kért a MT-tól, hogy a Csákváron felkutatott polgári, légiforgalmi műszaki anyagokat begyűjthesse. 117 A magyar légi közlekedés újjászervezéséhez a döntő lépést az 1946. március 29-én megkötött magyar—szovjet kormányegyezmény értelmében megalapított MagyarSzovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) működésének a megkezdése jelentette. A Budapest székhellyel, meghatározatlan időre alapított közös légitársaság magyarországi és nemzetközi járatokat közlekedtetett, emellett a mező- és erdőgazdasági kártevők, az árvizek és erdőtüzek elleni védekezésben is fel használták a repülőgépeket. A vállalat tevékenységi köréhez tartozott a repülőgépek üzemeltetése, vétele, építése, bérlete és légiközlekedési utak szervezése (személy-, áru-, posta és poggyász-szállítás). A MASZOVLET részvénytőkéjét 27 millió P képezte, melynek
