Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

tervezetet készített a törvényhatósági közutak állami kezelésbe vételére. A GF-a kisgazdapárti pénzügyminiszter, Nyárádi Miklós államosítással kapcsolatos fenntartásai mellett is — határozatot hozott, hogy a megyék, városok és községek által kezelt 25 321 km utat öt év alatt, 1949—1953 között fokozatosan állami kezelésbe veszi a hozzá tartozó kőbányákkal, útőrházakkal, felszerelésekkel és személyzettel együtt (ld. a 115/B. sz. dok.). 1949-ben az államosítás folyamata meggyorsult és 1950. január 1-től minden, addig a törvényhatóságok kezelésében állott utat, továbbá a bekötőutakat is, amelyek addig községi utak voltak, állami kezelésbe vettek (ld. a 116. sz. dok.). Ezzel kapcsolatban az ÁÉH-okból 1950. január 1-vel 19 megyei útfenntartó nemzeti vállalatot alapítottak.

94 Az intézkedések eredményeként a hároméves terv végére valamennyi közforgalmi jelleggel bíró utat állami útként kezeltek és ez biztosította a lehetőséget az elhanyagolt úthálózat fenntartásának és fejlesztésének a korábbinál tervszerűbb, hatékonyabb megvalósítására. A gépjármű-közlekedés fejlődése A magyar gépjármű-közlekedést az Államvasutak konkurrensének tekintve a kormányzat a két világháború között nem támogatta, így az — ellentétben más országokkal — nálunk az 1930-as években nem fejlődött. A változást a „győri program" jelentette: 1938-tól, a gépjárműipar és közlekedés, nyíltan hadászati céllal, rohamos fejlődésen ment keresztül. A gépjárműállomány alakulása Év Személygépkocsi Tehergépkocsi Egyéb gépkocsi Motorkerékpár összesen 1938 18892 3803 1509 10837 35045 1941 27091 7045 2106 16566 52808 1943 17740 7930 2592 21788 50050 Bár az állomány gyarapodásában szerepe volt az ország területi növekedésének is, a felfelé ívelés egyértelmű. A háborúba lépés évében, 1941-ben azonban a személygépkocsik üzembentartását korlázozó rendelkezések léptek életbe. Az üzemanyag és a gumiabroncs szabad adás-vételét megtiltották — a készleteket a hadsereg emésztette fel. 1944-ben a magánkézben levő motorizált járműveket lefoglalták és az „országmozgósításhoz" használták fel és a háború viszontagságai közepette ezek jóformán mind megsemmisültek.

95 A közlekedésnek ez a nagy jövő előtt álló ága — az elhurcolt járművek értékére vonatkozó ismeretlen adatok nélkül is — csupán a háborús pusztítások, rongálások következtében 123 088 000 (1938-as) P kárt szen-