Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

V. A GAZDASÁGI VASUTAK HELYREÁLLÍTÁSA

1. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a 3 éves gazdasági terv büntetőjogi védelméről szóló 14200/1947. Korm. számú rendelet (Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 272. szám) 7. §-ának (1) bekezdése

2 alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő a gazdasági vasutaknak az az üzembentartója, aki — a 3. §-ban foglalt rendelkezés ellenére — a gazdasági vasút állagát vagy tartozékát megrongálja, megsemmisíti, elrejti, megőrzését elmulasztja vagy átadását egyébként meghiúsítja. 2. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk és a 8960/1946. ME számú rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései

3 azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint. 3. A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 :XXX. tc. 59. §-a alkalmazása szempontjából

4 szakminiszternek a közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — a közlekedésügyi miniszter gondoskodik. Dobi István s. k. miniszterelnök MK-RT 1949/11. 1 A hivatkozott törvénycikkek ideiglenesen felhatalmazták a kormányt, hogy a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket rendeleti úton is megtehesse. 2 öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő az, aki valamely dolog megrongálásával, megsemmisítésével a hároméves gazdasági terv végrehajtását akadályozza vagy hátráltatja. 8 1928. évi X, tc. a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról. A 8960/1946. ME. sz. rendelet a büntetőjogi értékhatároknak, a pénzbüntetés és a pénzbírság mértékének forintértékben való meghatározása tárgyában született. 4 1929. évi XXX. tc. a közigazgatás rendezéséről.