Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

V. A GAZDASÁGI VASUTAK HELYREÁLLÍTÁSA

Kálkápolna—kisújszállási és Füzesabony—karcagi vonalak között fekvő tiszántúli vidékeket kötné egymással össze. A vonal hossza mintegy 85 km, építési költség 14 200 000,— Ft Kisújszállás a Közlekedésügyi Minisztérium támogatását kéri, hogy a Pusztatenyőn álló mintegy 14 km hosszú kincstári tulajdont képező gazdasági vasút sínhálózatát a kuncsorbai út megépítéséig a város kapja meg használatra. A kuncsorbai földút az esőzések alkalmával annyira felázik, hogy a gazdák képtelenek földjeiket megközelíteni. A cukorrépatermés elfuvarozását ez a körülmény csaknem lehetetlenné teszi. Az új gazdák földjei kizárólag ezen a vidéken vannak, a kisvasút megépítése elsősorban rajtuk segítene. Hajdúszovát község Derecske és Hajdúszoboszló között kéri egy keskeny nyomközű vasút létesítését, miáltal Hajdúszoboszlóval és a fővonallal kerülnének közvetlenebb kapcsolatba. A vonal hossza mintegy 18 km. Építési költség 3 000 000,— Ft Hajdúdorog, Kálmánháza érintésével Újfehértóig tervez keskeny nyomközű vasutat építeni. Ezzel Nyíregyháza, ahova a vidék személy- és áruforgalma irányul, amely jelenleg csak nagy kerülővel érhető el, lényegesen rövidebb úton és kevesebb idő alatt lenne megközelíthető. A vonal hossza mintegy 23 km, építési költség 3 800 000,— Ft A községi elöljáróságok, a nemzeti bizottságok, a gazdák, a pártok vezetői, hogy a vasútépítéssel kapcsolatban közreműködési készségüket bizonyítsák, a tőlük telhető anyagi támogatást és a szükséges munkáknak közmunka keretében való elvégzését, valamint az igák rendelkezésre bocsátását is kilátásba helyezték. A tervezett keskeny nyomközű vasutak az Államvasutak vonalaihoz csatlakozva a felfuvarozás terén teljesítenének kiváló szolgálatot, s az Államvasutak forgalmát is jelentős mértékben növelnék, ezért a keskeny nyomközű vasutak megépítését illetően a Miniszter Úr támogatását az államvasutak részéről is kérem. Varga László Tisztázat. - UMKL Közi. M. 1/2. 1947-21150. Az iratra írt megjegyzés szerint a minisztérium 1945 — 1949 között új vasútvonal építési kérelmet tárgyalt (nem teljes felsorolás szerint): Dunapataj—Kalocsa—Baja, Nagykőrös —Kecske, Hajdúszoboszló— Hajdúszovát— Derecske, Ároktő, Jánoshalma, Kunszentmiklós—Kerekegyháza gazdasági vasút, Balsa—Rakamaz, Kiskőrös—Kecel—Császártöltés—Hajós—Baja, a Zala megyei vasúthálózat kiegészítése, Buják—Selyp, a jászsági vasút, Nagylóc—Hollókő, Kunszentmiklós— dunapataji vonal meghosszabbítása, Kupai—Kovácsmajor—Lajosmizse, Csanád megyei vasutak, Békés megyei községek, Makó, a Gyula-vidéki HÉV meghosszabbítása, Debrecen—Békéscsaba, Debrecen—Nagyléta—Bagamér, Nagyléta—Nyírábrány, Tápiószecső— Jászapáti—Tiszafüred, Vámospércs—Nyírbátor, Nagyszekeres—Tiszabecs, Füzesabony — Ózd, a debreceni Városi GV meghosszabbítását Nyírlugostól Encsencsig és a Nyíregyháza vidéki Kisvasutak dombrádi vonalainak meghosszabbítását Tiszakanyár—Kecske —Kisvárda között. Keskeny nyomtávú vasút építését kérték Tapolca— Veszprém, Nyíregyháza—Büdszentmihály, Debrecen—Nádudvar, BerettyóújfaluDerecske, Biharkeresztes—Berekböszörmény és Berettyóújfalu—Fúrta között.