Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IV. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN

Ismételten kell hangsúlyoznom, hogy az 1—4. tételekig az előirányzat optimálisan hozzávetőleges. Az elgondolás az, hogy ezt a vasúti vonalat teljesen gyermekek fogják üzemben tartani, kivéve a motorkocsi vezetőt. Az igénybe vevő utazó közönség felnőttekből fog állni. A berendezés célja elsősorban a Csillebércen létesítendő gyermekvároshoz való közlekedés, másodsorban pedig vasútüzemi berendezéseink iparának reklamírozása a kifejlődő idegenforgalom útján. A vett értesülés szerint a vasúti szerelvény alváz nélküli merevített karosszériákból állana, amely (az általam felvetett baleseti agyályokkal szemben) állítólag tapasztalati adatok alapján nem veszélyezteti összeütközések vagy kisiklások esetén az utasok testi épségét. Úgy a Közlekedésügyi Minisztériumban, mint a fentemlített cég részéről hangsúlyozzák, hogy a finanszírozás kérdése sürgősen tisztázandó, mert állítólag a Gerő miniszter úr által megadott augusztus 1-i határidő rövidsége, különösen a járművek megrendelésénél minden nap veszteség egy heti veszteséget jelent. Villányi Miksa műsz. főtanácsos Másolat. - UMKL OT 1947/48. XII/1-d. 1948-5461. Egyidejűleg a MÁV Igazgatóság is utasítást kapott az úttörővasút létesítésének tanulmányozására. Meghatározták az első építési szakaszt (Széchenyi-hegy, Normafa mh. — Úttörővasút-„Előre"''' állomás), majd 1948. április 11-én Gerő Ernő miniszter ünnepélyesen megindította az építkezést (Marton Endre a MÁV Széchenyi-hegyi úttörővasútja: in M. Techn. 1949/1 sz. 80. 1.). A minisztérium a „vasutas előképzés és az utazóközönség nevelése céljából" létesítendő vasút költségeinek fedezésére a GF-tól 3,2 millió rendkívüli hitelt kapott az 1947/48. költségvetési évre. Az úttörővasút első szakasza 1948. július 30-án nyílt meg. 1 A tervek nincsenek az ügyirat mellett. 75/A Budapest, 1948. március 26. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM UTASÍTJA A MÁV IGAZGATÓSÁGOT A MÁV BETEGSÉGI BIZTOSÍTÓ INTÉZET KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉRE A MÁV BBI eladósodása miatt annak gazdálkodását megvizsgáltam és az 1947/48. évi költségelőirányzatból, továbbá az 1947. augusztus 1-től december 31-ig terjedő időről készített zárlati összeállításból megállapítottam, hogy az 1947/48. évre előirányzott 35 millió forintnak 1947. december 31-ig esedékes részarányos összegével szemben a BBI-nél az időpontig már 3 752 747,78 forintnyi túlkiadás jelentkezett.