Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

MÁV kórház ma nemcsak fővárosi, de országos viszonylatban is Magyarország egyik legjobban működő kórházaa. Országos viszonylatban is számottevő, hogya kórház mellett az ország összes vasutasának gyógykezelésére kiható központi rendelőintézet, a helyreállított Podamaninczky utcai épületben működését teljes üzemmel és minden osztályra kiterjedőleg megkezdhette. Az ostrom után, 1945. év elején a rendelőintézet napi betegforgalma 200—300 fő között ingadozott. Egy év elteltével ez a betegforgalom majdnem megtízszereződött. A budapesti MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet 1945. januárját, tehát a felszabadulást követő időben történő fejlődését és a fejlődés egyes módozatait számszerűen jelen tanulmányhoz mellékelt grafikonok tüntetik fel. A felszabadulást követő két esztendőben különösen pedig az 1946. évi infláció idején az élelem, a gyógyszer, a tüzelőanyag megszerzése, nem különben készpénzsegélyek zavartalan folyósítása nem csekély feladat elé állította az intézetet, amely segíteni akart mindenütt, ahol arra szükség volt. A gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek és gyógyvizek teljes díjtalan kiszolgáltatása, az igen nehéz anyagi viszonyok között élő biztosítottak terhein iparkodott könnyíteni. A 120 000 biztosítottról és mintegy 200 000 igényjogosult családtagról gondoskodó Betegségi Biztosító Intézet az elmúlt rendszer autonómiájától megfosztotta. A Népjóléti Miniszter Úrnak 11600/1945. M. E. sz. rendelete

6 az intézet autonómiáját visszaállította, aminek következtében jelenleg az önkormányzat hatáskörét egy 9 tagból álló intézőbizottság gyakorolja. Az intézőbizottság 6 tagját a Maygar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezete, mint a munkavállalók érdekképviselete, 3 tagját pedig a Magyar Államvasutak, mint munkaadó küldi ki. Az intézet ügyeiben az autonómia a legszélesebb hatáskör ben intézkedik és határozatai csak nagyobb jeentőségű kérdésekben szorulnak az intézet felett főfelügyeletet gyakorló Közlekedésügyi-, továbbá a Népjóléti Minister megerősítésére. A demokratikus és szociális fejlődés eredménye, hogy az intézet kiadásainak fedezésére szolgáló járulékok, a 2300/1945. MEsz. rendelettel

7 teljes egészében a munkaadó államvasutakra háríttattak át. A háború előtti időkben az intézet a rászoruló betegeknek a gyógyfürdőt csak lakás nyújtásával, élelmezés nélkül szolgáltatta ki. Ez a körülmény a nehezebb anyagi körülmények között élő biztosítottak részére a fürdők gyógytényezőinek igénybevételét igen megnehezítette. Az újjáépítés elmúlt két esztendejében a szociális haladásnak megfelelően az intézet a gyógyfürdőhelyeken létesített konyhák segélyével a gyógyfürdőre utáltakat élelmezéssel is ellátta. Az étkeztető konyháknak a gyógyfürdőhelyeken, Hévízen, Harkányfürdőn, Balatonfüreden és Hajdúszoboszlón való intézményes megszervezése a jövő feladatai közé tartozik. A tagok jobb ellátása, a szakorvosi szolgálat tökéletesítése céljából a felszabadulást követő 2 esztendőben az intézet mintegy 60 új szakorvosi állást szervezett az ország különböző vidékein fekvő nagyobb vasúti gócpontokon. Fogászati segélyek könnyebb igénybevétele is hozzáférhetőbbé tétele céljából Budapesten az Északi Főműhelyben fogászati rendelőt létesített. A Pécsett működő rendelőintézet teljes kiépítése és korszerűsítése folyamatban van. A budapesti MÁV kórház és központi rendelőintézet