Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!

hosszba^ajz egy&u vágány pedig Rosszban volt elpusztrtyav^Május hó 22-ig 197 km hosszban állítottunk helyre második vágányt. Egyvágányú fővonali pályánk 2608 km volt, melyből elpusztult 684 km. Ebből helyreálHtíattunkijnájüs végéig 430 km-t. Mellékvonalaink hossza 1938. évben 4033 km volt. Ebből elpusztult 918 km, helyreállítottunk május hó végéig 322 km-t. Elpusztult 3630 csoport kitérő; megjavítottunk május végéig 1940 csoportot. A hálózatunkon fekvő 14 alagút közül 5 alagutat robbantottak fel. Az alagutak 3571 folyóméter összhosszából 130 fm falazat omlott be. A felszabadulástól május hó 23-ig 40 fm falazatot állítottunk helyre végleges kivitelben. A felszabadulás elŐhaladásával folyamatosan május hóban sor került az osztály­mérnökségek újjászervezésére is. Az osztálymérnökségi beosztás megállapításánál az volt a fő szempont, hogy az osztálymérnökségi vonalhálózat végpontjai az osztály­mérnökség székhelyétől — tekintettel a sínautók és hajtányok teljes hiányára — 50—70 km-nél nagyobbak ne legyenek. Ezek figyelembevételével;május hóban 50 osztálymérnökséget állítottunk fel. Ugyancsak revízió alá vettük az említett szempontból a pályamesteri szakaszok hosszat is. ' * 2. Hídépítési és hídfenntartási szolgálat i > A számadatok élénken érzékeltetik azt a hatalmas munkát, amit ennek a szolgálati ágazatnak rövid időn belül el kell végeznie. A főosztály ügykörébe tartozó 10 151 mű­tárgy közül elpusztult: 864; ebből május 23-ig helyreállítottunk — ideiglenes és vég­leges kivitelben — összesen 539-et. : ;-.V, •' ' •.•: :v ' ' **fcf** 3. Gépészeti szakszolgálat ; /' . ív* • ^ A műhelyek a felszabadulás sörrendjében kapcsolódtak be az újjáépítésbe és pedig: ä makói műhely 1944. X. 6-án, a debreceni műhely 1944. X. 24-én, a szolnoki műhely Í9441 XI. 22-én, a miskolci műhely 1944. XII. 15-érí, a dunakeszi főműhely 1944. XII. 30-ári, ä Budapest-északi főműhely 1945. I. 17 : én, a Budapest-istvántelki fő­műhely 1945. I. 18-án, a vegyészéti laboratórium 1945. I. 2Ö-án, a székesfehérvári műhely 1945. III! 26-ári, és a szombathelyi műhely 1945. IV...1-én.. A műhelyi szolgálatnál foglalkoztatottak száma'Budapest felszabadulásakor 7103 fő, 1945. V. 22-én 10 853 fő volt. A felszabadulás után úgy a műhelyi, mint a von­tatási szolgálat összes alkalmazottai a romok eltakarításával, a széthurcolt és pusztu­lásnak kitett intézeti anyag felkutatásával, megóvásával, szertári számadásba vételé­vel, a munkahelyek és a feltétlenül szükséges irodahelyiségek helyreállításával foglal­koztak. E munkákkal párhuzamosan az elpusztult és tönkrement járműparkunkat, másrészt a vontatási üzemet kiszolgáló berendezéseket igyekeztünk"helyreállítani. Egyidejűleg a gyáraknál új járműveket is megrendeltünk. Az üzem megindításával a legfontosabb üzemanyagot is biztosítani kellett. így mindenek előtt a legminimáli­sabb géps2ííj és gyorsacél szükségletet. Nagy nehézségek között sikerült műfákészle­teinket is v kiejészítéíiijés özze^kocMjaVi^säihk ebbeli igénylésétbiztosítani. Különös

Next

/
Oldalképek
Tartalom