Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

anyagokból — mindenek eló'tt szénbó'l — folyamatosan megfelelő ellátásban részesüljenek (ld. a 7. sz. dok.)

35 A második szakaszban, 1945. június 5. és október 31. között az „ötnapos szállítási programok" idején a kocsipark egy része ötnapos ciklusokban a magyar nemzetgazdasági javak szállításához a MÁV rendelkezésére állt. Szállításra kerülő árukról öt naponként miniszteri tárcaközi értekezlet döntött. Eleinte napi 50, majd 400, a dunántúli vonalak különállásának megszüntetése után pedig napi 600— 700 kocsit kapott az Államvasutak. Ezenkívül a főzelék- és gyümölcsszállításhoz külön napi 200, a MÁV önkezelési és az iparüzemek szénszükségletének kielégítésére 50, egyenként 40 kocsiból álló szerelvényt kapott az Államvasutak. Összesen tehát napi 1100-1300 kocsi állt rendelkezésükre, ez az 1937. évi feladások 1/5 része volt. Másik oldalról megközelítve ez azt jelentette, hogy a MÁV 1945. januárja és novembere között teljesítményéből 46, 43%-ot a háború végső csatái, majd a győzelem után a „demobilizáció" katonai műveletei számára teljesített. A szövetségesek számára végzett teljesítmények aránya az alábbi volt: 1945. január 33,39% február 37,54% március 55,19% április 68,37% május 65,34% június 63,65% július 50,68% augusztus 48,63% szeptember 40,09% október 32,30% november 41,45% átlagosan 46,43% Vagyis a csapat és utánpótlás szállításokban való részvétel aránya márciustól júniusig, a végső harcok és a demobilizáció idején volt a legnagyobb. Az árufuvarozás mellett jelentősek voltak a személyvonatokon végzett katonai utazások is (október végéig a fővonalakon 30%, a mellékvonalakon 20%). A MÁV egyes szakaszokon, pl. Sátoraljaújhely—Munkács között, szomszéd államok területén is végzett vontatást és vonalkíséretet. A műhelyek jelentós munkát végeztek nem magyar gördülő anyagok futó- és nagyjavításaiban. Összeségében az Államvasutak 1945-ben a fegyverszüneti szerződésben Magyarország által vállalt, a szövetségeseket támogató, hadiforgalmi szállításokra és egyéb szolgáltatásokra fordította kiadásai 70—72%-át (az egykorú számítások 7,31%-ot adtak, de részben becsléseken alapultak).

36 Tekintetbe véve a közlekedésnek, szállításnak a második világháborúban betöltött kulcsszerepét, megállapítható, hogy a háború utolsó évében Magyarország súlyos háborús károsodásaihoz, gazdasága katasztrofális helyzetéhez képest közlekedési berendezéseivel járult hozzá legjelentősebb mértékben a fegyverszüneti szerződésben vállalt fasizmus ellenes háborúban való részvételhez. Ez — ha nem is volt közvetlen