Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

re kalkulációs utasításokat, mert tapasztaltam, hogy egyes szövetkezeti boltokban különféle cikkeket drágábban hoznak forgalomba, mint a magán-kiskereskedelemben. Szállítás, forgalom A kereskedelem problémáival szorosan összefügg a szállítás és forgalom kérdése. Az igazgatóság területén mind az áru-, mind a személyszállítás tekintetében a legfontosabb szerep a vasútnak jut. Elöljáróban meg kell állapítanom, hogy a MÁV az árués személyszállítás terén mindent elkövet, hogy az minél zökkenőmentesebb és gyorsabb legyen. A kocsiforduló megrövidítése különösen az áruforgalomnál érezteti jótékony hatását. A falusi szövetkezeti boltok áruellátása érdekében végzett ellenó'rzések és vizsgálatok során sehol sem hangzott el komolyabb panasz a vasúti áruszállításokkal szemben. A Budapesten megrakott vagonokat az esetek legnagyobb részében a MÁV azonnal útnak indította, s ezek a következő napon már meg is érkeztek rendeltetési helyükre. Az igazgatóság területén levő három megye székhelye (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) és Budapest között az árunak vasúton való szállítása kifogástalan. A helyi (vicinális) forgalommal kapcsolatban már volna javítanivaló. A vidéken futó kisebb kocsipark, a vasúti hálózat részbeni kiépítetlensége (Tolna vármegye) sok esetben késlelteti az árunak az elosztó szervhez időben való eljutását. E nehézséget a szövetkezeti áruelosztó kirendeltségek, valamint a szakosított nemzeti vállalatok által már több ízben kért s az igazgatóság általjavasolt módon, vagyis azáltal lehetne megoldani, hogy az említett vállalatok a lehetőség szerint tehergépkocsikat kapjanak. Amint már az előzőekben is rámutattam, a Teherfuvar NV által történő szállítás költsége lényegesen meghaladja az Önköltséget és a vasúti fuvardíjat is, a többletet pedig áthárítani nem lehet. Ami a személyforgalmat illeti, a MÁV a lakosság igényeit a nyári menetrenddel rendszeresített új vonatpárok beállításával és a menetidő csökkentésével messzemenően kielégítette. Itt meg kell említenem, hogy Pécs-Kaposvár-Budapest viszonylatban ma már két távolsági személyvonat, egy sebes, egy gyors és egy áramvonalas gyorsvonat bonyolítja le a forgalmat. Részben megjavult a vonat-összeköttetés a helyi forgalomban is. Egyes vonalakon, ahol eddig legfeljebb egy vonatpár közlekedett, ma két, sőt gyakran három vonatpár is fut. A falu népe a lakóhelyéhez legközelebb eső várost vagy járási székhelyet ma már könnyen megközelítheti, és dolga végeztével még időben hazaérhet. A város dolgozóinak a harkányi gyógyfürdő, a Duna vagy a Balaton vasúton való elérése szintén nem jelent nehézséget. Ott, ahol a helyi személyforgalomban nehézségek mutatkoznak, segítségére siet a MÁV-nak a MÁVAUT. A vasútvonaltól távolabb eső, eldugott falvak a MÁVAUT új járatainak beállításával, a meglevők szaporításával közelebb kerültek a városokhoz. A szállítással és forgalommal foglalkozva a hajószállítást is meg kell említenem. A dunai személyszállítás ez idő szerint inkább csak helyi jelentőségű. A vízi úton történő belföldi áruszállítás méretei komolynak mondhatók. Ezért a háborús cselekmé-