Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

ten majdnem 60-70 000 volt az olyan háztartást nem vezető egyének száma, akik vendéglőben étkeztek. Ezen üzemek kiesése következtében a főváros lakosságának egy része ellátatlan és a legsürgősebb segítésre szorul, hogy legalább napjában egyszer egytálételes ebédét megkaphassa. Érintkezésbe léptünk a vendéglátó-ipartestülettel és megállapítottuk, hogy legminimálisabb azoknak az üzemeknek a száma, amelyek némi élelmiszerrel rendelkeznek, hogy napjában egyszer korlátozott mennyiségben egytálételt kiszolgáltathassanak. A megnyílt üzemekben egy tányér híg főzelék ára 1-3 P között váltakozik. A legsürgősebb volna legalább 50 vendéglátóüzemnek takarmány- és tarlórépával, valamint burgonyával és hüvelyesekkel való ellátása, hogy a legsúlyosabban érintett és élelmiszerrel egyáltalán el nem látott lakosságnak ellátását biztosítani tudjuk. A vendéglátóipar tekintetében álláspontot csak akkor foglalhatunk, ha a rendelkezésünkre bocsátott nyersanyagok átvételi árait is tudjuk. Az élelmiszeripar (likőr, rum, söripar, cukoripar, ecet- és élesztőipar) is jelentős károkat szenvedett, és egy része nyersanyag hiányában üzembe nem helyezhető. A cukorgyárak egy része véleményünk szerint a gyártást megkezdhetné, mivel a cukorrépakészletek jó része a földben maradt, így azok kiásása sürgősen megkezdhető lenne. Az osztály véleménye szerint a fogyasztóközönség részére bocsátott cukor árát az ipari cukor árában, vagyis 4 P-ben kellene megállapítani. A cukorgyárak nyersanyag- és készárukészletének megóvása, valamint gyártásának újrafelvétele érdekében a szakmával, illetve a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályával tárgyalásokat folytattunk, s minden remény megvan arra nézve, hogy az adott nehézségek leküzdése után a termelés újra megkezdődhet. Az egyéb vegyesipari ágak közül az élesztőipar említésre méltó, amely termelését újra megkezdte és új ideiglenes árak megállapítását kérte. Ugyancsak a kefe- és a seprőipar az, amelyik bejelentette a termelés megindítását és új árak megállapítását kérte. Ács Nagy Zoltán közellátási főtanácsos c A VI. Főosztály jelentése a vegyipari termékek ármegállapítási elveiről a második világháború alatt A vegyipari osztály külföldről behozott és belföldön előállított vegyipari nyersanyagok, félkész- és készgyártmányok gyári, nagykereskedői és kiskereskedői (fogyasztói) eladási árának megállapításával, a cellulózé és papiroshulladék árának megállapításával, a készpapiros, továbbá a papirosfeldolgozó-ipar által előállított készáruk gyári, nagykereskedői és kiskereskedői (fogyasztói) árának megállapításával, a leíró- és sokszorosítóipar, a könyvkötőipar, a nyomdai és grafikai ipar készítési díjainak, a géperejű személy- és teherfuvarozási, betegszállítás viteldíjának, fényképé-