Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

A,bejegyzésről a megkereső hatóságok és a nemzeti vállalat vezérigazgatóját, utóbbit 2 db címpéldány kiadása mellett azzal értesíti, hogy a bejegyzettek a vállalatbeli aláírásaikai; mindenkor a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsék. A másolat hiteléül: Dr. Bende Béla s. k. Olvashatatlan aláírás tszkibíró ... Hiteles másolat. - UMKL Belker. Min. 1/5. 1949-51 269. 138 Budapest, 1949. június 30. A BUDAPESTI BELKERESKEDELMI IGAZGATÓSÁG BEADVÁNYA A BELKERESKEDELMI MINISZTERHEZ: ÁLLÁSFOGLALÁST KÉR A VÁLLALATVEZETŐI KIJELÖLÉS IPARJOGI KIHATÁSAIRÓL Iparjogosítvány kiadására és iparrevíziós határozat módosítására irányuló kérelmek tárgyalása során joghatóságom területén máris előfordult az az eset, hogy olyan folyamodó terjeszt elő kérelmet, akinek üzletébe vállalatvezető jelöltetett ki. Mivel legutóbb a 16 416/1949. sz. KSZM körrendelet (MK 26. sz.) is megállapította azt, hogy sem a 3500/1949 sz. Korm., sem egyéb jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely a vállalatvezető irányítása alá helyezett vállalatokat kivonná a tételes ipari jogszabályok hatálya alól, úgy vélem, hogy a vállalatvezető azt az üzletet, ahová kijelölték, hasonlóan az 1922 :XII. tc. 9.§-ában említett csődtömeggondnok működéséhez csak a volt iparűző iparjogosítványa alapján, az abban megállapított üzletkör keretében vezetheti mindaddig, ameddig a vállalat felszámolására sor nem kerül. Ehhez képest - megítélésem szerint - az iparjogosítvány alapján annak tulajdonosa a kijelölt vállalatvezető tevékenységi helyétől különálló üzlethelyiség bejelentése esetén sem folytathatja tovább iparát. Más a helyzet a vállalat felszámolása esetén, amikor felmerül az a kérdés, hogy az iparjogosítvány tulajdonosa régi iparjogosítványa alapján folytathatja-e újból tevékenységét, feltéve, hogy az üzlet felszámolásától az iparűzés újból való folytatásának megkezdéséig az 1922 :XII. tc. 72. §-ában megszabott jogvesztő határidő nem telt el. Amennyiben Miniszter úr álláspontja szerint a vállalatvezető kijelölésével egyidejűleg az iparjogosítvány tulajdonosának ez alapon az iparűzéshez való joga végleg megszűnt, felmerül az a kérdés, hogy az ilyen volt iparűző részére, akár a vállalatvezető működésének idején, akár pedig ennek megszűnte, illetve a vállalat felszámolása után újabb iparjogosítvány kiadása ezirányú kérelem előterjesztése esetén, milyen feltételek mellett volna engedélyezhető? Az ilyen iparkérelem, ide értve a volt iparűzővel