Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
merült panaszok a magánszektorban még működő sajtgyárak átvételével és minőségi termeléssel is orvosoltassanak. A vegyi és háztartási cikkek közül igen nagy a hiány szappanban, mosószódában, szódabikarbónában, sárga okker festékben, csomagolópapírban. A szövetkezetek panaszolják, hogy a magánkereskedelemben e cikkek, ha korlátozottan is, kaphatók, és kérik, hogy a szövetkezetek fejlesztésével összefüggő fontos gazdasági és politikai érdekekre is tekintettel, a szövetkezetek áruellátása e cikkekben is a magánkereskedelmi szektor erőteljesebb háttérbe szorításával feljavuljon. A panasz megokoltságára jellemző, hogy pl. a Mezőcsáti Földművesszövetkezet havi 60 000 Ft-os forgalom mellett hetenként 10 kg szappant kap a SZÖVÁRU kirendeltségtől. A lábbeliszükséglettel kapcsolatban hiánycikkek: fekete női félcipők, divatszandálok, gumi talpú (erősebb minőségű) munkasaruk, talpbőr. Hiány mutatkozik és beszerzésük nehézkes a Mézértékesítő NV-nél a méhészeti cikkeknek. A helyszíni vizsgálat alkalmával a SZÖVÁRU kirendeltség vezetőjének azon tájékoztatását, hogy a tervbe vett átszervezés folytán a kirendeltség önálló nemzeti vállalattá alakulván, függetlenné válik az áruellátás terén eddigi központjától, s így abban a helyzetben lesz, hogy a földművesszövetkezetek minden szükségletét beszerezhesse a szakmai nemzeti vállalatokkal létesítendő árukötései révén, a szövetkezetek kiküldöttei megelégedéssel vették tudomásul. A földművesszövetkezetek hitelkeretével, illetve a fogyasztási üzemág forgótőkéjével kapcsolatban megemlítendőnek tartom, hogy általában a rendelkezésükre álló hitelkeret - különösen a kisebb szövetkezeteknél - 1-2 heti áruszükséglet beszerzésére elegendő, tehát nagyobb készletekkel ellátni magukat nem tudják. A forgalom gyorsulása így látszólagos, mert a hetenként, legtöbb esetben kéthetenként ismétlődő árumegrendelésekkel elaprózódik a készletek feltöltése s a gyakran ismétlődő árumegrendelésekkel járó - utazási, szállítási, csomagolási - költségek a hosszabb időszakra elegendő árubevásárlás esetén bizonyára csökkenthetők lennének. Az elaprózott árumegrendelések az okai annak, hogy a megrendelések teljesen hiánymentes és pontos, gondos elintézése, időnkénti késedelmessége körül még panaszok merülnek fel, mert maga a kirendeltség is aránytalan többletmunkát végez a módszerrel, mintha az árubeszerzési turnusok a mainál hosszabb időre lennének beállíthatók. Mint már az előző jelentésemben is rámutattam, egyes földművesszövetkezetek fogyasztási üzemága a rendelkezésére álló üzleti forgótőkét nem tudja teljesen az üzemág szükséglete kielégítésére fordítani, mert a megfelelő célhitellel még nem rendelkező egyéb üzemágak szervezésénél, berendezések, befektetések s általában üzemi költségek időleges fedezetéről is abból kíván gondoskodni. Célszerűnek látszik, hogy a szövetkezetek utasítást kapjanak, hogy az egyes üzemágak lehetőleg a kapott célhitel keretén belül állítsák össze gazdasági szükségleteiket, hogy a fogyasztási üzemág céljaira szolgáló forgótőke - a valóságos szükségletnek megfelelően - ezen üzemág árubeszerzéseire legyen maradéktalanul felhasználható. A szövetkezetek egyéni üzletágaival kapcsolatban panaszolja a szendrői földműves-