Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
jelenleg a Textilnagykereskedelmi NV-hez jönnek, de feltétlenül szükséges, hogy darabáruk is érkezzenek a Rövidáru Nagykereskedelmi NV-hez. Szükség van továbbá Debrecenben a Papír- és írógépértékesítő NV fiókjára is, mely tudomásom szerint az IRELL NV-vel összeköttetésben a közeli napokban meg fog jelenni, azonban már eddig is éreztük ezen nagykereskedelmi nemzeti vállalat hiányát. Egészen speciális kérdés a gumi-, villamossági cikk és rádióáruk nagykereskedelmi vonalon való forgalombahozatala. Ezekből a cikkekből ugyanis nagykereskedelmi nemzeti vállalat szintén nem működik Debrecenben, azonban egy rendkívül előnyös megoldás mutatkozna, ha a Csepel NV keretében lehetne ezeket az árukat forgalomba hozni. Ez esetben ugyanis rezsi- és munkaerő-megtakarítás, illetve a meglevő munkaerők helyes felhasználása, valamint szociális szempontok is figyelembe vehetők lennének. Tekintettel arra, hogy a CSEPEL NV által jelenleg forgalomba hozott áruk idény szerint főleg nyári és tavaszi cikkek, míg a villamossági, rádióáruk szezonja inkább az őszi és a téli időszak. Ezek a cikkek ilyenformán egymást kiegészítenék, és így rentábilisan megoldható lenne az említett cikkek forgalombahozatalának kérdése és eleget lehetne tenni annak az általános jellegű követelménynek, hogy a szakmai nemzeti vállalatok ne legyenek elaprózva. A gumicikkeket azért lehetne a CSEPEL NV árusítási körébe bevonni, mert ez rokon a CSEPEL NV által forgalomba hozott cikkekkel és annak kiegészítését képezné. A nemzeti vállalati hálózat további kiépítésére a vidéki gócpontok is felhívták a figyelmemet, így pl. Berettyóújfalu, mint megyeszékhely, amely VASÉRT és Textilnagykereskedelmi NV fiókok létesítését kéri. Mezőtúr, amely FŰSZERT és Háztartási NV létesítését kéri, valamint Szatmár megye is kéri a nagykereskedelmi nemzeti vállalati hálózat további kiépítését. A társadalmasított szektor kiskereskedelmi vonalon is megjelent kerületemben, a népboltok és állami áruházak alakjában. A népboltok üzletei a vidék legszebb, áruval legjobban felszerelt üzletei, amelyeket a fogyasztóközönség nagy előszeretettel keres fel. Ennek következtében a fent elmondottak a szövetkezeti boltokra is vonatkoznak, melyeknek forgalma egyenletesen emelkedő irányzatot mutat. Itt némi hiányosságok az áruellátásban a közelmúltban még mutatkoztak, különösen az áru minőségét illetően, azonban ezek a zökkenők mindinkább kisebbek lesznek. A szövetkezeteken keresztül a dolgozó parasztság felé eljutó áruknál elsősorban textíliákban, az ún. parasztárukban van hiány (zeig, stb.), de egyéb, a falun keresett textilárukban is indokolatlan hiány mutatkozik a szövetkezeteknél, mely hiány elsősorban onnan adódott, hogy a SZÖVÁRU NV kirendeltségei textiláruval kellőképpen nem voltak ellátva. Ennek a hibának a kiküszöbölésére feltétlenül szükség van, és a szövetkezeti boltoknak falun éppen olyan jól felszerelt üzleteknek kell lenniük mindenféle áruból, mint városon a népboltoknak. Az áruellátással kapcsolatosan általánosságban megállapíthatjuk, hogy nagyobb jelentőségű hiányok nem mutatkoznak. A kisebb jelentőségű és esetleg átmeneti jellegű áruhiányok kiküszöbölésére is minden remény megvan, azonban még itt-ott ma is jelentkeznek a következő cikkekből hiányosságok:
