Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

bevétel történt, a bérleti jogviszonyban az igénybevételt szenvedett helyébe lép. Magán­tulajdonban levő bérelt terület esetében az igénybe vett ingatlanokra megállapított elveket kell alkalmazni, azaz az igénybevevő vállalat csupán az ingatlant közvetlenül terhelő folyó adókat és más köztartozásokat fizeti. 6. Az igénybevételt szenvedő az igénybevételből folyóan sem az állammal, sem azzal a közülettel szemben, amelynek javára az igénybevétel történt, további intézkedésig semmiféle követelést nem támaszthat. Az igénybevételt szenvedő a 3. pont alatt emlí­tett folyó adókat és közterheket egyáltalában nem köteles fizetni, a 4. pont alatt emlí­tett adókat, illetőleg más köztartozásokat pedig csak annyiban, amennyiben azok a lefoglalt ingók becsértékéből kiegyenlítést nem nyertek. Az igénybevételt szenvedő kár­talanításáról később külön jogszabállyal történik rendelkezés. 7. Ha az igénybe vett vagyontárgyon az igénybevételt megelőző időben keletkezett terhelőjog áll fenn, vagy ha az igénybe vett vagyontárgyat az igénybevétel előtt végre­hajtási úton lefoglalták, ezeken a korábban megszerzett jogokon az igénybevétel vál­toztatást nem tesz. A magánhitelező követelése azonban, ha az előbb említett módon már az igénybevételt megelőzően biztosítva is volt, csak a kártalanítás keretében a ké­sőbb megalkotandó külön jogszabály (6. p.) szerint juthat kielégítéshez. 8. Az igénybevétel iránt a kezdeményező lépést a vállalat tárgya szerint illetékes mi­niszternek kell megtennie. Az igénybevétel kérdésében az érdekelt tulajdonos meghall­gatása után jogorvoslat kizárásával tárcaközi bizottság dönt. 9. Az ingatlan igénybevételének elrendelése esetén a tárcaközi bizottság megkeresése alapján az igénybevételt a telekkönyvbe be kell jegyezni. Az 1-9. pontban foglaltak szerint való igénybevétel a felvetett kérdést az értekezlet résztvevői szerint megfelelően rendezné, és az állam (közület) adóbevételben minden­esetre megkapná azt, amit az adóknak a kifizetése folytán esetenként előálló nyereség­elvonással elveszteni látszik. A fentiekben vázolt megoldáshoz szükségesnek mutatkozik, hogy a kérdésben min­denekelőtt a Népgazdasági Tanács állást foglaljon. A kérdés újbóli megtárgyalása és a Népgazdasági Tanács elé terjesztendő javaslat kidolgozása végett a Gazdasági Főtanács titkárságán (V. Nádor u. 9., félemelet 58-59.) f. hó 30-án reggel 9 órakor értekezletet kívánunk tartani. Kérjük Miniszter urat, hogy az értekezletre állásfoglalásra jogosított képviselőjét kiküldeni szíveskedjék. A Gazdasági Főtanács Titkársága: Dr. Szántó Emil min. o. tan. Tisztázat. - UMKL Belker. Min. 1/3.1949-50 773. Az iraton a következő megjegyzés van: „A GF-on június 30-án tartott értekezleten a fenti előter­jesztést a GF elfogadta, azonban a kérdést politikai vonalon tisztázni kell, melynek megtörténte után - a rendelet kibocsátása előtt - a GF a fenti tárgyban újabb értekezletet hív össze. Gárdos László min. előadó. VII. 6."

Next

/
Oldalképek
Tartalom