Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

meg, hogy az ipar hibájából, vagy a mi hibánkból történt ez? Szerényi 3 napon belül pótolja a vállalatok szerződéséről szóló összeállítását. A raktározás kérdésében is munkatervet kell készíteni. Végül a központokat is akcióképessé kell tenni, és a vidéki fiókokat önálló nemzeti vállalatokká leválasztani. A Szövetkezeti Osztály munkatervét jónak találom. Minden vállalatnál szövetkezeti felelőst kell kijelölni. A Szövetkezeti Osztály munkatervére a Szakszervezet ezt írta rá: „Jó volna a felszámolást valóban végrehajtani. Ez régen téma, de mindeddig csak terv maradt. Jó volna tisztán látni az egész szövetkezeti szektort. Adjunk a szövetkezeti gazdálkodásnak valamilyen vonalat. Nincs semmiféle kalkulációnk. Négy hónap alatt mérjük fel nemzetgazdasági szempontból a területet." A Szövetkezeti Osztály a tervét még jobban konkretizálja. Holnap minden osztálynak értekezletet kell tartani és csütörtök reggelre a terveket meg kell kapnunk. Fehér Zoltán: A szakszervezet azt a megjegyzést tette, hogy jó volna a felszámolást végrehajtani. A budapesti szövetkezetek felülvizsgálata megtörtént. Jelenleg 90 %-os stádiumban van Budapest környéki szövetkezetek felülvizsgálása is, ez június végére be is következhetik. Dr. Hardi: Mi szombaton fogunk a belkereskedelmi igazgatóságok vezetőivel beszélni, ha a referenseknek van valami témájuk, adják azt meg. Meg szeretném még jegyezni, hogy általában jobban fogjuk meg a munka végét. A vállalatokhoz való lemenetel kérdésében többször hangsúlyoztuk, hogy a referensek nem vezérigazgatók. Nekem az a javaslatom, hogy az elkövetkező főosztályértekezletek kéthetenként legyenek. Azokat a vállalati vezérigazgatókat is meghívjuk ezekre az értekezletekre, akiknek a vállalata éppen sorra kerül. Dr. Szerényi: A második évnegyed közepét túlhaladtuk, és a szerződések nincsenek megkötve. Egy-két vállalatnál előfordulhatnak az iparral nézeteltérések, ami késlelteti a kötést, de ez nem lehet általános. Kértem 3 héttel ezelőtt az előadókat, hogy hassanak oda, hogy megkössék a vállalatok a szerződéseket. A biztosítási kérdés nincs rendezve. Sikerült egy ideiglenes megoldást találni. Most létesült a Biztosító Nemzeti Vállalat. Azoknál a vállalatoknál, ahol a biztosítási rendelet hatályba lépése előtt biztosítási szerződés volt, hívják fel a vállalat figyelmét, hogy biztosítsanak, mert több helyen volt már betörés. A Népbolttal sikerült megoldani a biztosítási kérdést. Ennek a mintájára megállapodtunk a Pénzügyminisztériummal, hogy kiterjesztjük ezt a rendszert azokra a vállalatokra, ahol egy-egy fiók már biztosítva volt. Dr. Koltai: Mely biztosítási ágazatokra vonatkozik ez a biztosítás? Dr. Szerényi: Tűz, betörés és a pénzszállító küldönc kirablása ellen. Tegnap két olyan ügyet hozott fel a Sportszerkereskedelmi NV, amelyeket az üzletvezető saját hatáskörében is elintézhet. Dr. Hardi: Hány szerződés hiányzik még? A Cipőkereskedelminek megvan, de a Bőrkereskedelminek még hiányzik a szerződése. Textilkereskedelminek megvan minden szerződése, csak nincs jóváhagyva. Vasértékesítőnek is megvan, FÜSZÉRT-nek