Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

Több boltvezető panaszolta, hogy a szűk hitelkeret miatt az üzleti forgalmat nem tudják növelni, pedig nagyobb hitelkeret révén jelenlegi üzleti forgalmukat többszörösére emelhetnék. Különösképpen a Dunaalmási Földműves Szövetkezet üzleti forgalma többszöröződne meg, megfelelő hitelellátás esetén. Ennek a tőkeszegénységnek tudható be, hogy egyes árufajtákból a földművesszövetkezetek egyáltalán nem tartanak raktáron, hanem az egyes szükségleteket esetenként rendelik meg. Ez viszont a vevő késedelmes kiszolgálását okozza. Megtörtént továbbá az, hogy olyan áru rendelése esetén, mellyel a szövetkezeti kirendeltség nem rendelkezett, és azt leszállítás céljából a szak-nemzeti vállalathoz diszponálta át, a kismennyiségű áru árát a postai szállítás költsége lényegesen megdrágította. Ez azáltal volna orvosolható, ha azokon a vidékeken, ahol a Szövetkezeti Áruellátó NV-ken kívül még szak-nemzeti vállalatok nincsenek, megfelelő minőségű és mennyiségű áruval töltenék fel, a szövetkezeti kirendeltségeknek terhére is, melyek székhelyén már több szak-nemzeti vállalat van. Éppen az áruellátás zavartalanságának biztosítása érdekében feltétlenül célszerű volna, ha a budapesti központ az áruellátásnál előnyben részesítené a veszprémi Szövetkezeti Áruellátó Nemzeti Vállalatot a győri Szövetkezeti Nemzeti Vállalattal szemben. Veszprémben ugyanis mindössze csak egy szak-nemzeti vállalat van, míg Győrött a szak-nemzeti vállalatok száma már a tízet is eléri. így azután nem fordulhat elő az az eset, hogy pl. egyes rövidárufajták leszállítása céljából a veszprémi szövetkezeti kirendeltségeknek a győri Rövidáru Nemzeti Vállalathoz kell fordulnia. Bár kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben az áruellátás javult, ami részben annak tudható be, hogy a földművesszövetkezetek a Szövetkezeti Áruellátónál hiányzó árukat a szak-nemzeti vállalatoktól soron kívül megkapják, mégis az áruellátás zavartalanságának biztosítása érdekében feltétlenül szükséges volna az, hogy a MOSZK áruellátó budapesti központja a hiányzó árukról beérkezett kirendeltségi jelentéseket soron kívül venné tárgyalás alá. Az ellenőrzés során megállapítást nyert ugyanis az, hogy a szövetkezeti kirendeltségek a hiányzó árufajták azonnali leszállítását kérik, de a kérelemnek a budapesti központ nem mindig tesz eleget. Az áruellátó szervek, nemzeti vállalatok és a szövetkezeti boltok működése közötti összhang tudja csak biztosítani a dolgozó lakosság zavartalan áruellátását. Dr. Bársony József a Belkereskedelmi Igazgatóság vezetője Tisztázat. - UMKL KSZM 1/5. 1949-15 093. 1 Az áruféleségek felsorolását kihagytuk. 2 A raktárkészlet hiányában le nem szállított árucikkekről szóló szakaszt kihagytuk. 3 A nem általános érdekű, helyi kérdésekkel foglalkozó részeket nem közöltük.