Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

a mutatkozó szükségletet sem tudja kielégíteni. A falusi OSZH hitelvéleményező tanácsok az esetek legtöbbjében nem fordítanak kellő figyelmet az akció sikerének biztosítására, és a hitelnyújtást - részben nyomtatványhiány és egyéb bürokratikus formaságok fontosságának kiemelésével, részben a hitelvéleményező tanácskozás időpontjának halogatásával - nagymértékben nehezítik. A SZÖVÁRU központ azzal nehezíti meg a falusi szövetkezetek kerékpárokkal való ellátását, hogy a kaposvári kirendeltségnek oly utasítást adott, hogy kerékpárokat csak akkor kaphat, ha a tavasszal szállított készletet már elszámolta. Viszont a kaposvári kirendeltség a szövetkezetek részére bizományba szétosztott 150 db kerékpárból kb. 80 db-bal elszámolni nem tud, mert több szövetkezetnél számos kerékpárra eszközöltek megrendelést anélkül, hogy a szövetkezet a megrendelésre árut tudna szállítani. A Szöv. Áru NV kaposvári kirendeltsége saját hatáskörében felszólította már a szövetkezeteket a kerékpárakció elszámolására, azonban az elszámoltatást a MOSZK kis-körzeti ellenőrei - más irányú elfoglaltságukra hivatkozva - csak szórványosan eszközölték. 3. A Szöv. Áru NV kaposvári kirendeltség és a szak-nemzeti vállalatok vezetői központjaik utasítását megkapták. A kirendeltség az általa ki nem elégíthető árurendelést - személyes bevásárlás esetében a boltkezelőnek közvetlenül a szak-nemzeti vállalatokhoz való irányításával, míg az írásban beérkező megrendeléseket összegyűjtve - az ellenőrzés napján - a kiküldött tisztviselők, utasításának megfelelően továbbította a szak-nemzeti vállalatokhoz. A szak-nemzeti vállalatoknál eszközölt rendelések leszállításával kapcsolatos problémák azonosak a Pécs-baranyai kirendeltségnél tapasztaltakkal, és ezekről a Miniszter úrnak folyó hó 5-én 2541/1949. szám alatt már külön jelentést tettem. 3. sz. jelentés Tolna vármegyéről 1. A szekszárdi Szöv. Áru NV áruellátása lényegesen kedvezőbb, mint a pécsi vagy a kaposvári kirendeltségé. Folyamatosabban és nagyobb mértékben kap árut a központtól, és ennek természetszerű következménye, hogy a falusi szövetkezeteket is zökkenőmentesebben képes áruval ellátni. A kirendeltség rugalmasabb működését nagyban elősegíti a szállítás részbeni leegyszerűsítése, amit azáltal érnek el, hogy Tolna vármegyében általában több erős, jól kiépített szövetkezet működik, melyek inkább ragaszkodnak a személyes vásárláshoz és az árunak készpénzfizetés ellenében történő azonnali átvételéhez. A nagyobb szövetkezetek vezetői ugyanis rendszeresen, majdnem hetenként bejárnak a központba és az árut azonnal magukkal viszik. 2. Az áruellátás terén lényegesebb kiesés a textíliákban mutatkozott, itt is főként a pamut méterárukban. Rendelésátírás a szakosított nemzeti vállalatokhoz éppen ezért aránylag kevés volt. Az eszközölt átírások is kivétel nélkül a Budapesten létesített szak-nemzeti vállalatokhoz történtek, amelynek magyarázata Tolna vármegye földrajzi és közlekedési adottsága. Ennek következtében üzleti kapcsolat egyrészt a Pécsett települt szak-nemzeti vállalatok, másrészt a szekszárdi SZÖVÁRU NV és a Tolna megyei falusi szövetkezetek között nincsen. A falusi szövetkezetek vezetői