Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

Hardi: Hozunk egy olyan határozatot, hogy ott, ahol kereskedelmi központ van, .a miniszter kezdeményezésére össze kell hozni az iparigazgatóságot és a kereskedelmi vállalatokat, hogy a tervek szerint megállapítsák, hogy mit gyártanak. Fazekas: Az ipar erősebb, mint a kereskedelem. Dr. Szerényi: Az Iparügyi Minisztérium egy kereskedelmi vállalattal szemben kiadta azt az utasítást, hogy amennyiben az ipari központ által szabott szállítási feltételeknek - amelyek a kereskedelmi vállalat szempontjából konkrét esetben kedvezőtlenek voltak - a kereskedelmi vállalat magát alávetni nem hajlandó, a termelővállalatok a szállítást a kereskedelmi vállalat felé szüntessék be. Felhívandók a vállalatok, hogy ilyen esetben azonnal forduljanak a minisztériumhoz, abból a célból, hogy az ipari szektorral a vitás kérdések tisztázhatók legyenek. A vállalatok referensei általában hassanak oda a szállítási szerződésekkel kapcsolatban, hogy ezeket a vállalatok mielőbb tárgyalják ki, és ha ez megtörtént, jóváhagyás végett terjesszék fel a minisztériumba. A könyvelési hátralékokkal kapcsolatosan pedig megvizsgálandó, hogy az nem organizációs hibára vagy személyzethiányra vezethető-e vissza. Ez esetben ugyanis intézkedni kell a hiba kiküszöbölésére, illetőleg a személyzethiány megszüntetése iránt. Helyes, ha a minisztérium a vállalati referensek útján a könyvelési hátralékok megszüntetésére - azok mérvének figyelembevételével - a rendeletben megállapított 60 napnál rövidebb határidőt szab. Félő ugyanis, hogy azok a vállalatok, amelyeknél a könyvelési hátralék rövidebb idő alatt megszüntethető, a 60 napos haladékra tekintettel nem intézkednek sürgősen a hátralék megszüntetése iránt. Fazekas Ernő: az ÜB-ülések feladata az üzletek szakosításának a problémája. Vasárut a népboltok is tartanak, de ez nem eleget forgalmaz, mert nem szakértők foglalkoznak vele. Inkább kevesebb kézben lenne a vasáru, de olyan kézben, amely hozzáértéssel kezeli. A Vasért csepeli fiókjaiban nem tudnak elég kerékpárt adni, a népbolt fiókokban pedig 5000-6000 db kerékpár van, és nem mozog. Másik kérdés az ún. raktárbóvli kérdése. Azzal, hogy átvették a nemzeti vállalatok egyes cégeknek a raktárát, sokmillió forint értékben fekszik olyan áru, amit soha nem fognak tudni kiárusítani. Pl. a Heinrich-cégnél 14 millió forint értékű árut vettek át, amiből nagy része bóvli. Módot kell keresnünk arra, hogy megszabadíthassuk nemzeti vállalatainkat a bóvliáruktól. Csik: Vannak olyan vállalatok, melyek megkötötték a szerződéseket, de az Iparügyi Minisztérium keresztülhúzza azokat. A Metalloglobust pl. kötelezte, hogy ne annak szállítson, akivel szerződést kötött, hanem másnak. Ami a könyvelést illeti, hiányok vannak, mert a nemzeti vállalatok legnagyobb része a NIK-től választódott le. Május 15-ig tisztába teszik a könyvelést, és be fogják mutatni. Dr. Kovács: A Metalloglobus-WM szerződés ügyet a Gazdasági Főtanács elé vitték. Hardi: Erre az ülésre Kiss elvtárssal el kell menni. Személyzeti ügyekkel kapcsolatban csináljanak egy önköltségcsökkentési javaslatot, amellyel még rentábilisabbá tudják tenni a vállalatot. Az ügyvezetéssel kapcsolatban