Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

A Háztartási Bolt NV részére még át nem adott árukészletek átadása iránt a Vegyipari Igazgatóság intézkedett. A beszerzési árak, valamint az NV4%~os társulati adójának kérdése most van kitár-gyalus alatt az Országos Árhivatalban, illetve a PM egyenesadó osztályán. A szükséges irodafelszereléseket az NVErnszt v. i. közlése szerint már beszerezte. A 7. pontban foglaltakra közöltük Ernszt vezérigazgatóval, hogy az NV a többi állami és nemzeti vállalattal szemben nem lehet monopolhelyzetben, és ezeket a vállalatokat is ki kell az iparnak mint nagyfogyasztókat ugyanazon feltételekkel szolgálnia. A fentiek figyelembevételével az ügyirat intézkedést nem igényel, ad acta helyezzük." Budapest, 1949. február 7. A KSZM BELKERESKEDELMI VÁLLALATI FŐOSZTÁLYÁN KÉSZÍTETT ELŐADÓI TERVEZET: ÁTIRAT AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTERHEZ A NEMZETI VÁLLALATOK ÁLTAL ÁTVETT SZÖVETKEZETEK TERHELÉSEINEK RENDEZÉSÉRŐL A Gazdasági Főtanács az 1948 iXXXVII. tc. alapján létesített nemzeti vállalatok szervezése során számos esetben hozott határozatot, amely szerint a nemzeti vállalatok egyes működő szövetkezeteket átvesznek. Ezek a szövetkezetek az átvétel ténye folytán működésüket gyakorlatilag megszüntették, jogilag azonban továbbra is fennállnak, s vagyoni státusukat illetőleg bizonytalanságban vannak, mert a Gazdasági Főtanács határozatai - minthogy azok nem jogszabályok - nem oldják meg a szövetkezeteknek a hitelezőkkel szemben fennálló jogi problémáit, még abban az esetben sem, ha az átvett szövetkezetek aktívái és paszszívái tekintetében a főtanácsi határozat tartalmaz is rendelkezéseket. Ennek a felemás helyzetnek a következtében a nemzeti vállalatok által átvett ilyen szövetkezetek ellen a hitelezők nagyszámú alapos pert indítanak, és a bíróságok a fennálló jogszabályok értelmében a szövetkezeteket teljesítésre kötelezik. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a szövetkezetet átvevő nemzeti vállalat jogutódnak tekintendő-e vagy sem, és ennek folytán a szövetkezet korábbi tartozásaiért felel-e, a konkrét perek során eldöntendő ténykérdés, és a legtöbb esetben azzal az eredménnyel járhat, hogy ha a szövetkezetek tartozásaiért a nemzeti vállalatok felelősek, akkor jelentékeny összegű kifizetéseket teljesítenek, és ezen felül még nagy összegű perköltséget is tartoznak viselni, ami a nemzeti vállalatok gazdálkodását és hitelkonstrukcióját igen érzékenyen érinti, és a kezdeti nehézségeket nem kis mértékben növeli. A nemzeti vállalatok, illetőleg más szövetkezetek részéről átvett szövetkezetek anyagi vonatkozású kérdéseit - ezek között az átvétel előtti időből fennálló tartozásokért való felelősséget - csak megfelelő jogszabály alkotásával lehet tisztázni. Ilyen jogszabály előkészítés alatt áll, azonban kiadásának, illetőleg hatálybalépésének ideje még bizonytalan, és ez alatt az idő alatt az átvett szövetkezetek ellen számos olyan alapos per indul és indulhat, amelyekben a szövetkezeteket a bíróságok elmarasztal-