Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása
A hivatásunk teljesítésében itt-ott mutatkozó hibák egyik forrása az is, hogy időnként olyan feladatokat bíznak ránk, amelyeknek megoldása hivatásunk teljesítésében zavar, vagy attól eltérít bennünket. Ilyen volt a KÖZÉRT keretében megszervezett vendéglői és hidegkonyha-szervezet, amely most önálló nemzeti vállalattá alakulva távozik tőlünk. Harc a tőkés renddel A magánkereskedelem most már kétségtelenül defenzívába szorult a KÖZÉRT működésével szemben, és a harcot sem tőkeerő, sem az áruval való ellátottság tekintetében folytatni nem tudja velünk. Éppen ezért áttért a hírveréssel való harc módszerére. A KÖZÉRT növekvő népszerűségét igyekszik kikezdeni azzal, hogy időnként különböző rontó híreket terjeszt a KÖZÉRT áruk minőségéről (pl. a lóhús kolbász meséje), igyekszik az áruk házhoz szállításával, modorbeli előzékenységgel ellensúlyozni tevékenységünket. Mi felvesszük a versenyt a magánkereskedelemmel ezen a téren is, és állandó nevelő és felvilágosító munkával igyekszünk árudai dolgozóink teljesítőképességét fokozni. Különösen erős hullámokat vetett a hírverés útján való konkurrencia akkor, mikor esti üzleteinket megnyitottuk. Esti üzleteink növekvő forgalma és népszerűsége azonban gyorsan megsemmisítette e támadásokat. Szervezési problémák A KÖZÉRT ez év január 1-től kezdve napi egy üzlettel kívánja hálózatát növelni, és az év végéig 320 új üzletet átadni a forgalomnak. Ez a nagyméretű terv próbára teszi a központi igazgatás valamennyi szervét és felszínre veti azokat a szervezési nehézségeket és hibákat, amelyek e rohamos fejlődés útjában állnak. Ilyenek: a) a KÖZÉRT haszonkulcsának problémája, amely különösen az OKH felügyelete alatt álló nemzeti vállalatokkal szemben rendezetlen, illetve egyoldalúan rendezett, mert csak a szemben álló vállalatok rentabilitását biztosítják, de nem a mienket; b) egyoldalú és mechanikus számítás alapján reánk kivetett nyereségrészesedés kérdése, amelyet meghallgatásunk nélkül' róttak ki ránk és éppen ezért feltétlenül revízióra szorul; c) egész tevékenységünk ésszerűsítésének központi feltétele, hogy megoldódjék székházunk kérdése, amely a mai napig rendezetlen; d) végül ki kell emelnünk a KÖZÉRT szervezeti problémái közül a központi igazgatás kérdését, amelyet az egyes osztályok önálló nemzeti vállalatokká való alakulása folytán feltétlenül sürgősen meg kell oldani. Az erre vonatkozó tervezetünk másolatát illetékes felettes szerveinknek már korábban megküldtük. Fáy Árpád a KÖZÉRT vezérigazgatója Tisztázat. - UMKL GF XIV. 1-a. 1949-8252. A KÖZÉRT vezérigazgatója a jelentés másolatát február 11-én megküdte Vas Zoltánnak, a Gazdasági Főtanács főtitkárának. 1 A kimutatás megtalálható az ügyiratban. 456
