Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

színi felülvizsgálatára van szükség a legfontosabb iparágakban. Ennek munkaterve, revisori utasításai és jelentésmintája el is készültek, és körülbelül 50 vállalatnál a vizsgálatnak a közeli napokban meg kellene indulnia ahhoz, hogy azok április hó végéig befejezó'djék és azok kiértékelésük május-június hó folyamán megtörténhessék, nehogy a 3 éves terv első' évében további viták lehessenek a megállapított árak helyességét vagy helytelenségét illetőleg. Ebbe a munkatervbe, sorba eló'revéve, kívánjuk beleszorítani a legfontosabb orosz vállalatok érvizsgálatát is. A részbeni árfelszabadítás és áralakulás kölcsönhatásai és a kihatások szóródása következtében annyi problémát vetne fel, hogy ezek a vizsgálatok legalább 1-2 hónapi késedelmet szenvednek, s eredményeik kiértékelése folyó év augusztusára sem volna lehetséges. A fentiekkel csak azt kívántuk feltárni, hogy a kötött forgalom és áralakulás részbeni felszabadítása tekintetében milyen szempontok szerint kellene eljárni, és arra kívántunk rámutatni, hogy e tekintetben milyen nagyfokú óvatosságra van szükség, ha a jelenlegi árrendszert nem akarjuk felborítani. Nem vitás az, hogy gazdasági életünk megeró'södésével a természetes fejlődés iránya nem lehet más, mint a kötöttségek fokozatos felszabadítása. Azt azonban nagyon gondosan meg kell vizsgálni, hogy a kötöttségek feloldását hol, mikor és milyen terjedelemben kell megkezdeni. Megítélésünk szerint a felszabadítások csak olyan vonalon történhetnek, ahol áruhiány nincsen, és ahol a szabaddá tett áruk közvetlenül a fogyasztó felé jelentkezvén nem fognak különleges nyomást gyakorolni a kötöttség alatt maradó cikkek anyagellátása és áralakulása tekintetében. Itt nemcsak a felszabadítani kívánt cikkek eladási oldalát kell figyelembe venni, hanem azt a közvetett szívó hatást is, amit a szabad áralakulás az előállításhoz szükséges anyagok tekintetében gyakorol. Nem hagyható figyelmen kívül az a szempont sem, hogy a közvetett ártartás a mai körülmények között előre hatástalanságra van ítélve. Ne tévesszen meg bennünket egyes áruk felszabadításánál tapasztalt áresés sem. Ha a felszabadítást az áruhiány váltja ki, annak igen sok esetben a spekuláció magatartása volt az oka, és az áresés rövidesen az ellenkező végletbe csap át. Kétségtelen, hogy a spekulációs nyereség csak akkor érhető el, ha az árakban hullámzás van, töretlen anyaggazdálkodás és árszabályozás mellett erre csak súlyos következmények mellett van lehetőség. A G. F. feljegyzésében felvetett egyes cikkek forgalmi és árkötöttségével kapcsolatos észrevételek .. .

2 A G. F. által rendelkezésünkre bocsátott listán túlmenően ismételten megjegyezzük, hogy az Anyag- és Árhivatal anyaggazdálkodási osztályai a cikkek egész sorát kívánják felszabadítani azokban az esetekben, ahol a belföldi ellátás az eddigi tapasztalatok és készletbejelentések alapján kielégítőnek látszik. Igen erősen meggondolandó a kereskedői haszonkulcsok felszabadítása. A kereskedők számának túlméretezettsége, a szűkös áruellátás, a kis kapacitás-kihasználás miatt a fontosabb szakmákban a megszabott haszonkulcsok igen szűkösek. Ez alól alig egy-két szakma a kivétel (üveg, vegyi). E tekintetben elég csak a már hónapok