Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében
AZ ANYAG- ÉS ÁRHIVATAL FELJEGYZÉSE A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGA RÉSZÉRE A KÉSZLETEKRE ÉS AZ ÁRALAKULÁSRA VONATKOZÓ KÖTÖTTSÉG MEGSZÜNTETÉSÉRŐL Folyó hó 11-én a GF főtitkárságának, a KM és az Anyag- és Árhivatal képviselőinek bevonásával tartott értekezleten Vas államtitkár úr közölte, hogy a kormány felfogása szerint az illetékes hatóságok gazdaságirányító intézkedéseinél a kötöttség felszabadítása irányában kell haladni, aminek megfelelően a GF intézkedni kíván arról, hogy bizonyos árukra nézve a jelenlegi kötöttség úgy a készletgazdálkodás, mint az árak tekintetében megszűnjön. Az értekezleten, majd néhány nappal később a GF titkárságán közöltetett azon cikkek jegyzéke, amelyek felszabadítandók és azoké, amelyeknél a kötöttség továbbra is fenntartandó, í A forgalmi és árkötöttség megszüntetésével kapcsolatos észrevételeink első részében általános, elvi vonalon foglalkozunk a kötöttség részbeni, ületve fokozatos feloldásával kapcsolatos előfeltételekkel, annak várható következményeivel, második részében pedig az egyes, az előbbiekben már konkrétan felvetett cikkekkel kapcsolatban mutatunk rá arra, hogy a kötöttség megszüntetése anyaggazdálkodási és árpolitikai vonalon mennyiben látszik lehetségesnek és az milyen kihatásokkal jár. I. Általános készletgazdálkodási és árpolitikai szempontok a kötöttség feloldásával kapcsolatban Anyaggazdálkodási vonalon a kötöttséget az 50 000/1946 Ip. M. számú rendelet szabályozza részletesen, az Anyag- és Árhivatal azóta is abban az irányban halad, hogy azoknál a cikkeknél, amelyeknél a belföldi ellátás biztosítva van, a kötöttség fokozatosan oldassék fel. Ilyen feloldás részben már megtörtént, 0,50 %-ig feloldottak: cement, mész, cserép, fedéllemez, fayanc mosdó, W. C. csésze, asbest, cementcső stb. 100 %-ig felszabadítottak: tégla, keramit, cementlap, külf. tükörüveg, márványüveg, bányakavics, bányahomok stb., részben pedig már régebben előkészítés alatt állanak azok az intézkedések, amelyek egyes cikkeknél a kötöttség feloldását jelentik (pl. alumínium, karbid stb.). Árszabályozási vonalon ahhoz, hogy egyes cikkek felszabadítása tekintetében ítéletet lehessen alkotni, szükséges az eddigi árszabályozási rendszer és árszint ismerete. Félő ugyanis, ha a felszabadítási intézkedések oly módon történnének, hogy a cikkek egy részének felszabadítása során az egész kötött rendszer szempontjából való kihatásokat eleve nem mérlegeljük, a kiválasztott cikkek árkihatásai később olyan áruknál is szükségszerű árhullámzásokat idéznek elő, amelyek szabaddátételét a jelenlegi helyzetben helyeselni még nem lehet, illetve azt a GF elgondolása szerint sem kellene még felszabadítani.