Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

A KERESKEDELEM- ÉS SZÖVETKEZETÜGYI MINISZTÉRIUMBAN 1947. FEBRUÁR 17-ÉN A BŐRKISKERESKEDŐI HASZONKULCSOK TÁRGYÁBAN TARTOTT ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE Jelen vannak: Dr. Takács József miniszteri osztálytanácsos a Gazdasági Főtanács részéről, dr. Berényi Zoltán miniszteri osztálytanácsos a Pénzügyminisztérium részéről, dr. Kruppa László miniszteri tanácsos az Anyag- és Árhivatal részéről, Kelemen László ke. aligazgató a Közellátásügyi Minisztérium részéről, dr. Cserzy Béla miniszteri tanácsos, dr. Páll András miniszteri titkár, Szentlőrinci Vilmos és dr. Koltai Iván előadók a Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium részéről. Dr. Cserzy Béla min. tan. megnyitja az ülést és közli, hogy az értekezletnek célja a bőr-kiskereskedelem haszonkulcsainak megvizsgálása és oly értelmű javaslattétele, hogy az a tisztes kiskereskedelem megélhetését biztosítja. A kérdéssel kapcsolatban a Belkereskedelmi Igazgatóság ellenőrei útján a kereskedelmi minisztérium több budapesti bőrkiskereskedőnél regie-vizsgálatot tartott, mely regie-vizsgálat eredményeinek ismertetésére felkéri dr. Páll András min. titkárt. Dr. Páll András min. titkár: a Belkereskedelmi Igazgatóság ellenőrei által tartott regie-vizsgálat a kérdéses kereskedők üzleti könyveinek átvizsgálása alapján történt. A Fleischmann József, VIII. Népszínház u. 21. cégnél tartott regie-vizsgálat megállapította, hogy az üzleti költségek százalékra átszámítva a vásárolt áruk számláinak 20,5 %-át eredményezték, mely százalékhoz, ha hozzászámítjuk a cégtulajdonos háztartási kivétjét, úgy ezen szám 23,4 %-ra növekszik. A Gyöngy Testvérek VI. Paulay Ede utca 46. cégnél tartott regie-vizsgálat 13,7%, a Kardos és Korda IX. Üllői út 53. tartott regie-vizsgálat pedig 18,6 %-os üzleti regie-t állapított meg. A vidéki kereskedőknél az idő rövidsége miatt a Belkereskedelmi Igazgatóság haso'nló regie-vizsgálatot eszközölni nem tudott, azonban a bőrgyári lerakatoktól a bőrnagykereskedőktől nyert értesülések szerint minden vidéki kereskedő havonta legalább kétszer utazik a fővárosba, míg az átlagos forgalmat elérő vidéki bőrkereskedők hetenként legalább egy napot töltenek Budapesten. Ezen utazásokra azért van szükség, mert utazó ügynökök a bőrszakmában jelenleg nincsenek, postai rendeléseket a gyárak nem teljesítenek, és a postán küldött IPOK-utalványokra csak hosszadalmas késedelemmel és gyenge minőségű árut szállítanak. Ezen utazási költségekre, amelyhez hozzátartozik a Budapesten töltött idő alatti kiadás és a szállítás költsége is, a jelenlegi haszonkulcsokat megállapító rendeletek nem nyújtanak fedezetet, sőt a vidéki haszonkulcsok a fővárosnál 2, illetve 3 %-kal alacsonyabban állapíttattak meg. Dr. Cserzy Béla min. tan.: A bőr-kiskereskedelem haszonkulcsai, melyek eredetileg Budapesten 14, vidéken pedig 10, illetve 11 %-ban lettek megállapítva, a rendkívüli árengedmény nyújtását előíró iparügyi miniszteri rendelettel 11, illetve 9 és 8 %-ra