Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

tak. Hatáskörébe tartozott, hogy megállapítsa és nyilvántartsa a hazai ipar termelőképességét és az ipari anyag- és árukészleteket, ellenőrizze az ipari anyag- és árukészletek bejelentésére, zár alá vételére, termelésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megtartását. Másrészt - az iparügyi miniszter által átruházott hatáskörben - átvette a közellátásügyi miniszter addig gyakorolt árhatósági jogkörét. Az Anyag- és Árhivatal feladatköre kezdetben nem terjedt ki a lakossági fogyasztást szolgáló készáruk elosztására. Ezt a feladatot néhány hónapig még a Belkereskedelmi Igazgatóság látta el. 1946 szeptemberében a Belkereskedelmi Igazgatóság áruforgalmi és ellenőrzési tagozatát az Anyag- és Árhivatal mellé rendelték ki, ahol külön kereskedelmi csoportot alkotott. A Belkereskedelmi Igazgatóság feladata maradt a továbbiakban egy országos - minden szakmát felölelő - kereskedői kataszter elkészítése, valamint különböző gazdaságstatisztikai adatoknak az összeállítása.

36 A tervbe vett stabilizáció szükségessé tette, hogy a kormány fenntartsa, sőt a korábbinál következetesebben érvényesítse az ipari és közellátási cikkek bejelentési kötelezettségét, zárolását és igénybevételét. Az értékálló pénz bevezetésének előkészítése során 1945 júniusában napvilágot látott egy iparügyi miniszteri rendelet, amely az anyag- és árukészletek bejelentésével, a zár alá vétellel kapcsolatban korábbi jogszabályokat, az időközben tett módosításokkal együtt új, egységes rendeletbe foglalta össze.

37 A stabilizáció előkészítéséhez tartozott államigazgatási oldalról azoknak a jogszabályoknak a kidolgozása is, amelyek a forint büntetőjogi védelmét voltak hivatva biztosítani. Az alapelvek tisztázása után (Lásd a 34. sz. dok.) kibocsátásra került rendelet az áruforgalmazásnál korábban tapasztalható manipulációkat (árdrágítás, üzérkedés, árucsalás, áruelvonás) bűncselekménynek minősítette és az elkövetőket szigorú szankciókkal sújtotta. A stabilizáció sikere szempontjából ennél is fontosabb volt azonban a dolgozók bizalma az értékálló pénz megteremtésének lehetőségében és tettrekészségük az árdrágítók, feketézők forintrontó tevékenységének megakadályozásában. Figyelemre méltó, hogy a társadalmi ellenőrzés ellen a KOKSZ vezetősége tiltakozott. (Lásd a 36. sz. dok.) A stabilizációs terv kapcsán kidolgozott új árrendszer közvetlenül érintette a kereskedelmi árkalkulációt is. Az alapelvek megállapítása az infláció utolsó heteiben történt. (Lásd a 38. sz. dok.) Július végén jelentek meg a kereskedelmi tevékenység szempontjából alapvető fontosságú rendeletek az egyes szakmákban (textil, bőr, papír, cipő stb.) felszámítható legmagasabb (kis- és nagykereskedői) bruttó haszonkulcsok megállapításáról.

38 Ennek tárgyalása azonban már a stabilizáció megvalósításának időszakába vezet át bennünket.