Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1945 I. A HÁBORÚS KÁROKRÓL, AZ OKTATÁS MEGINDULÁSÁRÓL
Budapest, 1945. november 18. A MAGYAR KEGYESRENDI TANÍTÓREND BEADVÁNYA A RENDHÁZAT ÉRT HÁBORÚS KÁROKRÓL Miniszter Úr! Mély tisztelettel bejelentem, hogy budapesti rendházunk és gimnáziumunk szakértők felbecsülése szerint 90%-ban elpusztult tetőzet helyreállítási munkáit Miniszter Úrnak és az Új.ép. Miniszter Úrnak nagy hálával vett több milliós támogatása dacára, az állandó anyag- és munkabér emelkedés miatt még mindeddig nem tudtuk befejezni. Sajnálattal kell továbbá megállapítanunk, hogy az épület legsúlyosabban sérült Váci utcai sarkának helyreállítását még meg sem kezdhettük. Hogy a tetőzet helyreállítása szempontjából legsürgősebb falazási munkákat mielőbb megkezdhessük, mély tisztelettel kérem Miniszter Űr további megértő, jóindulatú támogatását és 15 millió pengő segély folyósítását. Kérésünk jogalapja a szenvedett óriási arányú háborús káron kívül rendünknek és tagjainak igazán nem közönséges, 1 áldozatos erőfeszítése ezekben a nehéz időkben, amikor már földbirtokunkat fölosztották, az állam pedig hosszú hónapokon át az eddig élvezett dologi és személyi segélyeket nem tudta folyósítani. Hogy Budapesten az elsők között indulhatott meg iskoláinkban a munka, az csak a piarista tanárok heroikus munkájának volt köszönhető. A szükséges anyagi eszközök híján magunk takarítottuk el az összes romokat, magunk hoztuk rendbe a tantermeket, s hogy tanítványainkat az elmúlt kora tavasszal meleg tantermekkel várjuk, magunk szereltünk be kályhákat, s tettük mindezt azért, mert minden munkánkban egyedül hivatásunk és a kötelességérzet vezetett bennünket. Miniszter Úr! Mi, piaristák az átélt zord idők után nem félünk az egyre fenyegetőbben közeledő téltől, de féltjük tanulóinkat, s fő gondunk az, hogyan adhassunk nekik meleg tantermeket. Mi fokozott energiával és lelkesedéssel akarunk tovább dolgozni, s csupán azt kérjük, kegyeskedjék a kért segélyek folyósításával lehetővé tenni, hogy ma még belövési sebektől tátongó impozáns épületünk Váci utcai sarkát a tél előtt tető alá hozhassuk. Tiszteletteljes kérésünket Miniszter Űr jóindulatába ajánlva vagyok alázatos szolgája Zimányi Gyula rendfőnök Tisztázat. — UMKL VKM IV. 1945—77 945. Mgy.