Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

mivel a végrehajtás előfeltételeit nem teremtették meg. A munkásosztály és a szegényparasztság olyan nyomorban élt, hogy a 8-10 éves gyermekek munkába állítása a család számára létszükséglet volt. A tanköteles gyermekek közül kb. „egy millió nem részesült semmiféle oktatásban".

7 A tankötelezettség végrehajtásának másik nagy akadálya volt a kevés számú iskola, a tanítóhiány, az iskolaépületek alkalmatlansága. A kedvezőtlen iskolaviszonyok egyik következménye volt az osztatlan iskolarendszer. Az osztatlan iskolában a tanító kénytelen egy tanteremben egyszerre több osztállyal foglalkozni, 60-100, nem ritkán 200 különböző korú és nemű tanulót egyszerre nevelni, tanítani, fegyelmezni. A hivatalos kormányjelentés szerint 1911-ben a 16 455 elemi népiskola 63 százaléka, szám szerint 10 357 osztatlan iskola volt.

8 A helyzet alig változott a következő fél évszázad alatt, s ezt a súlyos örökséget vette át a felszabadult ország közoktatásügye. Az egyházi népiskolák még az állami iskoláknál is nehezebb helyzetben voltak. Már a tanítóképzés feltételei is rosszabbak voltak. Az 1906. évi statisztikai évkönyv adatai szerint Magyarországon 83 tanítóképző működött. Ebből 55 felekezeti, 27 állami és 1 társulati volt. A felekezeti és állami képzők közötti különbséget jól mutatja az a tény, hogy amíg az állam tanulónként egy évre 664 korona fenntartási költséget, addig az egyház 368 koronát juttatott iskoláinak.

0 Az elemi népiskolák közül az első világháború előtt felekezeti jellegű volt 12 073 73,4% állami jellegű volt 2 744 16,7% községi jellegű volt 1 333 8,1% magán jellegű volt 303 1,8%

10 A Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete

11 - melyben a kor haladó szellemű pedagógusai tömörültek - programjában az első helyen követelte az iskolák államosítását. Ezt a programot támogatta később az Állami Tanítók Egyesülete

12 is. A pedagógus folyóirat, az „Űj Korszak" 1910. október 14-i számának fejlécén ez a jelmondat olvasható: „Követeljük az iskolák államosítását, minden felekezeti tendenciának az iskolából való kizárását, a tanítók, tanárok gazdasági helyzetének gyökeres javítását".

13 A Békés megyei Általános Tanítóegyesület 1913. május 21-én tartott közgyűlése határozatban követelte az iskolák államosítását, és azt, hogy a hittant az iskolából az egyház körébe utalják át. Ezzel a határozattal a vidék is hitet tett a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete programja mellett. Példája nyomán az államosításra vonatkozó követelést 21 megye tanítóegyesülete tette magáévá.

14 E példák tanúsága szerint a magyar pedagógusok legjobbjai már az első világháború előtt szembefordultak a közoktatás elmaradottságával. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt gyökeres és átfogó intézkedések kezdődtek az egész magyar iskolarendszer megváltoztatására, a felnőtt dolgozó tömegek