Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1948 II. AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA

245 Tibolddaróc, 1948. január 28. JEGYZŐKÖNYV A TIBOLDDARÓCI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA RENDKÍVÜLI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETÉRŐL Tárgy: Tantestületi tagok sérelmei. Alulírott tanítók évtizedes munkát végeztek jelenlegi állomáshelyükön, e munkájukat úgy az egyházi, mint a világi hatóságok, valamint a község lakói részéről is elismerés és megbecsülés jutalmazta. 1945. év január óta ez a helyzet megváltozott, mióta Tóth István h. plébános hivatalfó'nök lett. Munkánk ez ido óta teljesen kárba vész úgy a nevelés, mint a tanítás terén. A demokráciába tökéletesen beilleszkedve, megfeszített erővel dolgozunk, hogy az ország újjáépítéséből mi is kivegyük részünket. A nép nem értette meg munkánkat és nem értékelte, mert demagóg módszerrel, orránál fogva vezetve, bekötött szemmel, és bizonyos fokig megfélemlítve megy Tóth István h. plébános után, aki bár a tanítók munkáját a nyilvánosság előtt több ízben elismerte, de soha nem becsülte. Lépéseket tettünk úgy a h. plébánosnál, mint fölöttes egyházi hatóságunknál, hogy a jó viszony helyreálltával együtt dolgozhassunk a népért. A h. plébános jószándékunkat mindig arra használta fel, hogy a félrevezetett népet még jobban ellenünk hangolja, mert úgy állította be az eseményeket, hogy a tantestület a nép „szeretett" papját akarja eltávolítani a faluból. Minden eszközt megragadott, ami papi hatalmában állott, hogy a népet a tanítóság ellen hangolja: templomban való kiprédikálás, egyházközségi képviselőtestület előtt való megszégyenítés - amelyre egy tanító sem volt hivatalos -, a tanítói tekintély lerontása az iskolában a gyermekek előtt, mind . . . mind ... az Ő romboló munkáját szolgálta. Ennek eredményeként a jelenlegi helyzet a következő: a tanító este nem mehet ki nyugodtan a faluba, mert a felháborított és felbiztatott tömeg gátlást nem ismerve világos nappal is fenyegető magatartást tanúsít velünk szemben. Az iskolás gyermekek a szünetben egymás között nyugodtan beszélgetnek arról, hogy most már, miután „Tóth Pestát" megválasztották papjuknak, a tanítókat „Tóth Pesta" el fogja csapni. Szeszélyének játékszerévé tette a népet, amelyik a felszabadulás előtti időkben a leg-