Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

Olyan körzeti általános iskola szervezésére nem volt szükség, amelynek épületét elhagyott vagy elkobzott javak igénybevételével kellett volna biztosítani. A bánhidymajori általános iskola tanulóotthonnal kapcsolatos. Ennél az iskolánál az internátus felállítására azért volt szükség, mivel a román határszélen szórványokban élő tanulókat másként nem lehetett beiskoláztatni. Ennél az iskolánál az internátus 16 ággyal már a folyó tanévben is működik. A földreform során igénybe vett a tanfelügyelő több kastélyt, amelyet hasonló célra helyreállítva és megfelelően berendezve fel lehet használni. A megszervezett körzeti általános iskolák száma 13. A személyi feltételek általában szűkösek voltak. 3. A fiókiskolák megfelelő beszervezésére nézve a vármegye területén 32 olyan népiskola volt fiókiskolává fejleszthető, amelyben legalább 2 tanító tanít, és az egy tanítóra eső felső osztályos tanulók száma a 40-et nem haladja meg. Ebben a tanévben 44 általános fiókiskola volt létesíthető. A fiókiskola és anyaiskola kapcsolatát 25 anyaiskolával kapcsolatban lehetett létrehozni és elmélyíteni a havi kölcsönös látogatással, hospitálásokkal. 4. Az iskoláztatási kötelezettség teljesítésében mutatkozó rendellenességek megszüntetését illetőleg 70%-a az általános iskolai tanulóknak pontosan jár iskolába, különösen ott, ahol az általános iskola gimnáziummal vagy polgári iskolával kapcsolatos. Nagyobb mérvű a mulasztás a tanyai iskolákban, ahol a tanulók 30%-a mulasztotta el minden elfogadható ok nélkül a tanítási órák rendszeres látogatását. A tüzelőanyag hiánya, ruha és lábbelihiány, azonkívül az iskoláztatási morál megromlása kihatással volt a beiskolázásra. A szülői értekezletek, a helyi Nemzeti Bizottság és a demokratikus politikai pártok megértő és hathatós támogatása jó eredménnyel járt az iskoláztatási kötelezettség teljesítésében mutatkozó rendellenességek megszüntetését illetően. Ezenkívül a szülői ház látogatásával, a szülők megfelelő felvilágosításával sok helyen szintén jó eredményt értek el. Pl. az eleki általános iskola tantestülete önként, jószántából, az ügy iránti érdekből végezte a növendékek összeszámlálását a tanév elején, ami igen nagy hatással volt a beíratási eredményre és az iskoláztatási kötelezettségre is. 5. A testi (érzéki), értelmi és erkölcsi fogyatkozásban szenvedő gyermekek külön nevelése. Az értelmi és erkölcsi fejlettség tekintetében az átlagos színvonal alatt álló, s az első csoportba sorozható gyermekek részére: Elek 1. sz. ált. és Békéscsaba Szt. László u. ált. iskola keretében lehetett a szükséghez és lehetőséghez mérten külön gyógypedagógiai osztályt (régi elnevezés szerint kislétszámú osztályt) létesíteni. A vármegye területén olyan gyógypedagógiai osztályok és iskolák, ahol gyógypedagógiai képesítéssel rendelkező vagy gyógypedagógiai tanfolyamot végzett nevelők (szaktanerők) működnének, vagy osztattak volna be - nincs. Megnevezett helyeken a nevelők önként vállalkoztak. A jövő tanévben kislétszámú osztályt a gyenge tehetségű tanulók részére nemcsak itt, de más helyen is állandósítani kívánatos. A népiskolai tanítók közül 12 egyén volt olyan, akik vállalkoztak - hajlamot és érdeklődést érezve magukban - a gyógypedagógiai osztályokban, illetőleg iskolákban adódó különleges nevelési feladatokra.