Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

Tudomásom szerint az egyházi főhatóságokkal tartott értekezleten a különböző felekezetek kiküldöttei ígéretet tettek, hogy minden lehetőt el fognak követni az együttműködés érdekében. Nem az egyházi főhatóságok jóindulatán múlik, hogy az együttműködés a gyakorlatban nem jár olyan sikerrel, mint azt minden hatóság - az ígértek alapján - joggal elvárhatta volna. Az együttműködést gyakorlatban végrehajtó helyi szervek a leggyakrabban egészen lényegtelennek látszó kérdéseken nem tudnak megegyezni, s ilyenkor a szépnek és eredményesnek ígérkező együttműködés, s vele az általános iskola ügye is megbukik. Népoktatási kerületemben volt példa arra, hogy a különböző felekezeti iskolákból alakított együttműködő általános iskola azért szűnt meg, mert például az igazgatót a kat. püspök vagy más esetben az evang. püspök bízta meg, vagy az iskola címébe nem vették bele az együttműködő összes felekezeteket, vagy nem tudtak megegyezni a teherviselésen stb. Félő, hogy a VII. osztály megnyitásával a különböző, még rendezetlen kérdések még nagyobb zavarokat, ill. félreértéseket fognak okozni, ezért kívánatos, hogy Miniszter Úr az egyes egyházi főhatóságokkal egyetértve rendelettel szabályozza a gyakran lényegtelennek látszó, de a gyakorlatban esetleg fontossággal bíró kérdéseket. Véleményem szerint az alábbi kérdések rendezése kívánatos: a) az együttműködő iskoláknál az iskolaegységek meghatározása; b) a különböző jellegű iskolákból alakított általános iskolák elnevezése, bélyegzője, igazgatása, az igazgató megbízatása; c) a fenti iskolák helyi hatóságának megalakítása; d) fenti iskoláknál az arányos teherviselés szabályozása; e) fenti iskoláknál a tankönyvkérdés rendezése; f) a különböző felekezeti iskolákból alakított fiókiskoláknak az állami anyaiskolához való bekapcsolása. Igyekszem gyakorlati példákon érzékeltetni a vázolt nehézségeket, és azok leküzdésére vonatkozó javaslatomat. a) Iskolaegységek. A folyó tanévben elrendelt adatszolgáltatásnál nagy nehézséget okoz az iskolaegységek megállapítása. A 70 000/1946. sz. VKM rend. megállapítja, hogy alsó tagozat fennállhat önmagában is, de lehetőleg kerülni kell, hogy bármely iskolában csak felső tagozat működjék. Ezek szerint semmi akadálya sem lenne annak, hogy az egyes községekben, ahol a különböző jellegű iskolák csak a felső tagozatot adták át az újonnan szervezett általános iskolának, az alsó tagozatú iskolák „Alsó tagozatú ált. iskola" címen önálló iskolaegységként megmaradjanak. Pl. Körmenden az általános iskola megszervezése előtt az alábbi iskolák működtek: egy 1 tanerős 8 osztályos ref., egy 1 taneró's 8 osztályos evang., egy 12 tanerős 8 osztályos r. k. népiskolák és egy állami polgári fiú- és leányiskola. Az általános iskola megszervezésével Körmenden az alábbi helyzet alakult ki: a ref. és az evang. népiskolák a felső tagozatukat átadták az újonnan szervezett és a polg.