Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 II. AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK, INTÉZKEDÉSEK
Az ügyosztály tisztelettel javasolja, hogy a szegény sorsú népi tankötelesek tanulmányi előmenetelének fokozásához fűződő fontos érdekekre való tekintettel, a külső tanügyi hatóságok által is szorgalmazott anyagi támogatás megadásához hozzájárulni méltóztassék. Agárdi Belső ügyviteli irat. — UMKL VKM IV. 1946—137 938. — „L. XI. 28. Alexits, K. XI. 28. Nagy." Az előterjesztésben foglalt taneszközöket a minisztérium megrendelte Szénásy Béla papírkereskedőnél. (Uo.) 145 Orosháza, 1946. november 14. AZ OROSHÁZI SZABAD SZAKSZERVEZETEK SZAKMAKÖZI VÁLASZTMÁNYÁNAK ELŐTERJESZTÉSE A KORMÁNYHOZ A PEDAGÓGUSOK NEVELŐI PÓTDÍJÁNAK RENDEZÉSÉRŐL Az orosházi szakszervezeti szakmaközi választmányi gyűlés 1946. november 11-én tartott gyűlésén foglalkozott a pedagógusok súlyos anyagi helyzetével, hol Keresztury Ferenc tanító a Pedagógusok Szakszervezete részéről előadta a következőket: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Orosházi Járási Csoportja 1946. november 7-én tartott taggyűlésén a tanárok és tanítók rendkívüli súlyos anyagi helyzetére való tekintettel elhatározta, hogy 1946. december 1-tŐl kezdődően nevelői pótdíj folyósítását kéri a kormánytól. Köztudomású, hogy a nevelői kar zömének 180-200 forint a fizetése, ilyen jövedelemből élni nem, csak tengődni lehet. Mérhetetlen az a nyomor, mely tépázza ma a nevelőket. A közösség érdeke, hogy a szegénységgel folytatott harcban össze ne roppanjanak. Ez az állapot pedig vészesen közeledik, s aratni is fog, ha azonnali segítség nem érkezik. De időszerű a fenti kérésnek most történő előterjesztése azért is, mert a kormány a forintra való áttérés idején ígéretet tett a nevelői pótlék folyósítására, s az ígéret elhangzása óta három teljes hónap eltelt. Látszólag kivételes elbírálást kíván a maga számára a nevelői kar, de a méltányosságra igényt tartó feltételekkel is rendelkezik: a legnehezebb szellemi munkát végzi, a továbbképzésének biztosítása céljából szakkönyvek, tudományos folyóiratok megvásárlásával nála jelentkezik olyan kiadás, mely más értelmiségi munkást nem terhel. A fenti előadottak alapján a szakmaközi választmány egyhangúlag megállapítja a következőket:
