Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

AZ MNDSZ ÉS AZ IFJÚSÁGI EGYESÜLETEK KÖZÖS BEADVÁNYA NAGY FERENC MINISZTERELNÖKHÖZ „A KULTUSZMINISZTÉRIUM VÁLSÁGA ÜGYÉBEN" A magyar ifjúság demokratikus szervezetei, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Pedagógusok Szabad Szakszervezete tűrhetetlennek tartja a kultuszminiszter kinevezésének további halogatását. Jogunk és kötelességünk, hogy ebben a kérdésben szót emeljünk, mert a mi szervezeteink érezték leginkább a kultuszkormányzat helytelen irányú munkáját. A magyar ifjak művelődési vágya, a magyar asszonyok segítő tevékenysége és a nevelőtársadalom kérdéseinek megoldása ütközik akadályba, mivel a kultuszkormányzat fej nélkül van, az ország egyik legfontosabb minisztériumának nincs vezetője. A mi szervezeteink, a magyar ifjak, asszonyok, nevelők az elmúlt másfél év alatt is minden lehetőt megtettek, hogy a magyar nevelésügy hiányosságait pótolják. Tőlünk indult ki a népi kollégiumok építése, tankönyvakciók, iskolák rendbehozása, szerveztünk partikulákat, dolgozók iskoláját, tanfolyamokat. De a munkánk csak úgy lehet teljes, ha megfelelő vezetés alatt olyan kultuszkormányzat dolgozik, amelyik segíti és nem akadályozza a magyar demokratikus tömegek helyes irányú kezdeményezéseit, aki segíti az ifjúság tömegeinek tanulását és művelődését. Az új miniszter személyének megválasztását és sürgős kinevezését fontos és döntő kérdésnek tartjuk, ezért memorandummal fordulunk a magyar kormányhoz, és kérjük, hogy sürgősen állítson a demokratikus követelményeknek figyelembevételével új minisztert a Kultuszminisztérium élére. Egyben összefoglaljuk követeléseinket az új irányítás alá kerülő, új szellemű kultuszkormányzattal szemben. A múltban Teleki, Keresztury kultuszminisztersége idején több ízben egységesen követeltük, hogy a Kultuszminisztérium hathatósabban foglalkozzék az ifjúság tömegeinek nevelésével. Ne kövesse Hóman kultúrpolitikájának irányvonalát. A magyar nevelésügy nemcsak a diákság oktatásából áll, hanem ide tartozik a dolgozó ifjúság minden rétegének nevelése és tanítása is. Különösen fontos ez most, amikor hosszú idó'n keresztül az ifjúság tömegeinek nevelésével csak nagyon keveset törődtek. Szükség van elsősorban a parasztifjúság művelődési lehetőségeinek hatékonyabb biztosítására, a paraszt dolgozók iskolája és a partikula mozgalom felélesztésére és országossá tételére. Az ifjúsági tömegek nevelésének érdekében követeljük az általános iskolákról szóló rendelet következetes végrehajtását. Az általános iskoláknak a rendelet szellemében való szervezése alapkérdése a magyar nevelésügynek. Különösen fontosnak tartjuk az általános iskolák elválasztását a gimnáziumoktól, a tanerők