Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

gok és hatósági személyek mellett azok is hivatottak, akik munkatársakként fognak az iskola vezetőjével együttműködni. Ezért a tanfelügyelő a tantestület és a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének helyi csoportja megkérdezésével három jelöltet hoz javaslatba a tankerületi főigazgatónak. A tantestület véleményét titkos szavazással kell megállapítani. A tankerületi főigazgató a javaslatba hozott három nevelő közül a szerinte legmegfelelőbbet - további intézkedésig - megbízza az általános iskola igazgatásával. Ha azonban a főigazgató bármilyen okból a javasoltak egyikét sem találná elfogadhatónak, abban az esetben a tanfelügyelői javaslatot saját véleményével és javaslatával együtt döntés végett felterjeszti a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Mindaddig, amíg az általános iskola nevelői karának külön státusa megszervezésre nem kerül, a megbízott igazgató egyelőre megmarad abban a státusban, amelyhez jelenleg is tartozik. Annak a népiskolának és polgári iskolának a VII-VIII., illetőleg IIÍ-ÍV. osztálya, amely népiskolából, illetőleg polgári iskolából az általános iskola kialakul, igazgatás szempontjából az átmeneti időre az általános iskolához csatlakozik. Erre azért is szükség van, mert a népiskolai VII-VIII. osztály tanítóinak és a polgári iskolai III-IV. osztály tanárainak megfelelő óraszámban való foglalkoztatásuk érdekében úgyis be kellene kapcsolódniuk az általános iskola munkájába is. Azoknak a népiskolai, illetőleg polgári iskolai igazgatóknak, akik az általános iskola továbbfejlesztése során igazgatói munkakörüket kénytelenek lesznek esetleg nevelői munkakörrel felcserélni, félretéve minden érzékenykedést, megértéssel kell fogadniok ezt a változást. Saját egyéni érdekeiket alá kell rendelniök a köznevelés magasabb érdekeinek. A köznevelés érdekei parancsolóan írják elő, hogy minden nevelő teljes odaadással töltse be azt a hivatáskört, amelyet újjáépülő köznevelésünk terén szükséges munkamegosztás számára kijelöl. 4. Az ugyanabban a helységben működő osztatlan és részben osztott népiskolák átalakulása általános iskolává. Az 1946/47. iskolai évben az olyan osztatlan és részben osztott népiskolák is kötelesek elkövetni mindent, hogy az itt közölt módozatok és feltételek szerint általános iskolává alakuljanak (egyesüljenek), amelyek ugyanabban a helységben vannak s egyfelől tanulóik, másfelől tanítóik együttes létszáma lehetővé teszi az I-IV. osztályok osztálytanításos, az V-VI. osztályok szaktanításos megnyitását. Az ugyanabban a helységben működő osztatlan vagy részben osztott iskolák felső osztályainak két vagy három, esetleg még több iskola közt kis számban szétszóródó növendékeit valamelyik meglevő vagy újonnan szervezendő iskolában célszerű összegyűjteni, hogy belőlük különálló osztályok legyenek alakíthatók, és így részükre is biztosítható legyen a mélyebbre ható tanulmányokat megadó s magasabb színvonalat biztosító szakrendszerű tanítás. Kívánatos, hogy az érdekelt iskolafenntartóknak és nevelőknek a nép művelődési érdekeit mindenek fölé helyező egyetértése minden lehető módon és minden eszközzel segítse elő az ugyanabban a községben működő különböző jellegű osztatlan és részben osztott iskolák együttműködését. Az együtt-