Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

kezesükre álló tanítási eszközöket megfelelő beosztással közösen használják. Kívánatos, hogy a különböző fokozatú és jellegű iskolák fenntartói, igazgatói és nevelői tanúsítsanak egymás iránt ebben a tekintetben kellő megértést, s ne helyezkedjenek saját iskolájuk öncélúságának merev álláspontjára, hanem a köznevelés egyetemes célját tartsák szem előtt. Különösen a kezdet nehézségeivel küszködő általános iskolának legyenek segítségére abban, hogy korunknak ez az új iskolatípusa jó irányban fejlődhessék és minél eredményesebben tölthesse be hivatását. b) Arra a kérdésre, hogy kik tanítsanak az általános iskola alsó (I-IV.) és felső (V-VI.) osztályaiban, az alábbiak nyújtanak útmutatást. Az általános iskola alsó négy osztályában a tanítási rendszer általában megegyezik a népiskola alsó négy osztályában szokásos osztálytanításos eljárással, azaz a tanítási és nevelési munkát osztályonkénti egy-egy nevelő végzi. Ezt a munkát tehát elsősorban az erre a munkára képesített népiskolai tanítóknak kell vállalniok. Megengedhető, só't kívánatos is azonban, hogy az általános iskolában a népiskolai tanítókkal egy testületet alkotó polgári iskolai és gimnáziumi tanárok szintén kivegyék részüket az alsó osztályokban adódó feladatokból is, ha érdeklődésüknek és egyéniségüknek a kisebb gyermekekkel való foglalkozás felel meg inkább. A nevelőlelkülettől mélyen áthatott polgári iskolai és gimnáziumi tanár sem tekintheti ezt a foglalkozást a nagyobb gyermekek tanításánál alacsonyabb rendű nevelési munkának. A polgári iskolai és gimnáziumi tanár kétféleképpen vehet részt az általános iskola alsó négy osztályának munkájában: vagy vállalja egy egész osztály vezetését, ha tanítói képesítése is van, vagy csak egyes tantárgyak (pl. rajz, ének, testnevelés, kézimunka) tanítási óráinak ellátásával kapcsolódik be az általános iskolának ebbe a munkakörébe, ami olyan esetben kívánatos is, amikor ezek a tantárgyak képesítése vagy képessége alapján a felső osztályokban is az ő kezében vannak. Az általános iskola V-VI. osztályába, ahol az iskola tanterve magasabb fokú művelődési anyagot ír elo, s ahol a tanítási anyag megfelelő feldolgozása csak szakrendszerű tanítással végezhető eredményesen, elsősorban az erre a nevelőmunkára képesített és rendelkezésre álló polgári iskolai és gimnáziumi tanárokat kell beosztani. Nem lehet azonban ebből a munkakörből sem kizárni azokat a népiskolai tanítókat, akik a kedvüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő tárgykörökben rendszeres önképzés útján olyan tájékozottságra tettek szert, hogy ezen az alapon a szakrendszerű tanításban eredményesen vehetnek részt. Fokozatosan meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a népiskola V-VI. osztálya helyébe lépő általános iskolai V-VI. osztályban kizárólag népiskolai tanítók, a polgári iskola és a gimnázium I—II. osztálya helyett szervezett általános iskolai V-VI. osztályban pedig csak polgári iskolai, illetőleg gimnáziumi tanárok tanítsanak. Ha továbbra is fennmaradna ez a kezdeti átmeneti állapot, akkor a felsorolt iskolák egymástól lényegesen eltérő szelleme, eljárási módja és tanulmányi eredménye a korszerű magyar köznevelés követelményeinek megfelelően nem egyenlítődnék ki a kívánatos magasabb szinten. Az átmeneti állapot további fenntartása - köznevelésünk nagy kárára - csak késleltetné a háromféle képesítésű nevelőknek egy tes-