Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

anyagi és személyi feltételeit gyengítette - az ehhez járuló tüzelőhiány, a lecsökkent munkanapok, csökkentett óraszámok, megrövidített órák, továbbá az elozo évek hiányos oktatása pedig az elérhető eredmény kedvező kialakulását nagymértékben korlátozták. A szervezést és az elért eredményt még befolyásolta az is, hogy a tanítóság nagy része nem értette meg vagy félreértette az ált. isk. célját, illetőleg tévesen alkalmazta az elérésére szolgáló eszközöket, nem használta ki vagy nem használta fel megvalósítására a lehetőségeket. Ez a szabadfoglalkozások kiválasztásának módjában, magában a kiválasztásban, a tanterv nyújtotta anyag felhasználásában, továbbá a szakosítás keresztülvitelében mutatkozott leginkább. Ugyancsak szaporította a szervezés nehézségeit a szülők nagy részének közömbössége, más részének az új iskola céljának félreismerése. Ez a kellő propaganda hiányára és a tanítóság tájékozatlanságára mutat rá. A közömbösség nem újkeletű az iskolával szemben egyes helyeken - esetleg vidékeken -, okának keresése, megvilágítása nem tartozik jelentésemhez, de az új iskola céljának félreismerése, amennyire szervezést és a cél elérését gátló, annyira megnyugtató az a nemzeti kultúra szempontjából, a benne megnyilatkozó „kultúréhség" miatt - tekintet nélkül annak indítékaira. Ezt bizonyítja egyes helyeken a szülők többségének az a kívánsága, hogy a gyermeke latin nyelvet tanuljon, mintegy gimnáziumi, humanisztikus, tehát magasabb műveltséget szerezzen. Mindezen nehézségek ellenére népoktatási kerületemben 35 általános iskola létesült, amelyek közül 16 iskolánál a VI-VIII. o.-okban is áttértek a tantárgyak szakonkénti tanítására. Az ált. isk. V. osztályának megnyitásával azonban több iskolánál tanerőhiány miatt nem vihették keresztül a szakosítást, és így ezeknél az iskoláknál az V. o. tantárgyai egy tanító kezében maradtak. II. Gyakorlati megvalósítás problémái A legtöbb problémát a szabadfoglalkozások kiválasztása vetette föl. A mezőgazdasági, ipari és háztartási gyakorlatokhoz szükséges anyagok, eszközök, megfelelő gyakorlóterületek, műhelyek hiánya a tananyagnak jóformán csak elméleti síkon való közlését tette lehetővé. Az élo idegen nyelvek tanítása, megfelelő szakember hiányában, szóba se jöhetett egyes helyek kivételével, ahol a német nyelv tanítására még akadt szakember. Hasonló volt a helyzet a zene tanításánál is. Ehhez járult még az a látszólagos ellentét, amely az általános isk. célja - a 6-14 éves gyermekek egységes oktatásának, nevelésének biztosítása - és a szabadfoglalkozások bevezetésével 10 éves korban a hajlam szerinti differenciálódás lehetősége között mutatkozott. Ez azért vált problémává, mert csak az V. o. anyagát közölte a miniszteri rendelet, míg a VI-VIII. osztályok felől a nevelőtársadalom még ma is tájékozatlan. Egységes kép nem alakulhatott ki az ált. isk.-ról, s így a tájékozatlan-