Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

A minisztérium a tanárképző intézethez küldött levelében hozzájárul az előkészítő tanfolyamok szervezéséhez azzal, hogy „a dolgozók iskoláinak fenntartója a magyar állam, így ezek költségvetése megfelelő elintézést nyer, az előkészítő tanfolyamok azonban nem hivatalos jellegű intézmények, így ezek költségeire nézve előirányzat nem történt". (Uo.) • 11 Székesfehérvár, 1945. december 5. A SZÉKESFEHÉRVÁRI TANKERÜLETI FŐIGAZGATÓ BEADVÁNYA A FELNŐTT DOLGOZÓK OKTATÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL Miniszter Úr! Folyó évi november hó 30-án kelt 1696-8/1945-46. számú felterjesztésemben részletes jelentést tettem a felnőtt dolgozók középiskoláinak tankerületemben való szervezéséről, illetve a gyér számú jelentkezések okairól. Az iskolák részéről azóta érkezett jelentések és kimutatások az előbbi felterjesztésemben foglaltakat lényegében nem módosítják, legfeljebb néhány új szemponttal egészítik ki. Mindenesetre feltűnő, hogy a szeptember hóban tapasztalt nagy érdeklődés ilyen nagy mértékben megcsappant. Ennek okát a jelentések szinte egyöntetűen a megnövekedett beszerzési nehézségekben, továbbá az esti közbiztonság hiányában jelölik meg, és abban, hogy a dolgozók jelentékeny része nem látja még az intézkedés fontosságát, a rendelkezésre állt idő nem volt elegendő alaposabb ismertetésre és hírverésre. Mint helyi okot említem, hogy Gyönk és Bonyhád környékén az ottani német lakosság a kitelepítés miatt nem jelentkezik, az újonnan érkezett magyar telepesek magától értetődően még nem érdeklődnek ebben az irányban; most az új otthon biztosítása a legnagyobb gondjuk. Az iskolák tanártestületei a legnagyobb készséggel karolták fel a dolgozók középiskoláinak az ügyét. Megfelelő oktatói személyzet mindenütt rendelkezésre állt volna - az erősen megrongálódott iskolaépületekben azonban már nagyobb gondot okozott volna a helyiségek biztosítása, főleg a kisebb városokban a villanyvilágítás szünetelése, a tüzelőanyag hiánya. E két utóbbi ok miatt a tanulóotthonok sem nyújthatnak számba vehető elhelyezkedési lehetőséget a felnőtt dolgozók számára. Az iskolák szervezésével kapcsolatban legyen szabad felhívnom a Miniszter Úr figyelmét a korhatár s az ipari középiskolai szakképzés szempontjaira. A tervezet a gimnázium I. osztályba való felvétel alsó korhatárát a 18. életévben határozza meg, a kereskedelmi középiskola első osztályába felvehető hallgató korhatárát pedig a betöltött 20. évben. Ily módon az, aki 18. életévét már betöltötötte és négy gimnáziumi vagy polgári iskolai végzettséggel bír, hátrányosabb helyzetben van, mint az a 20. életévét már betöltött dolgozó, aki csupán népiskolát végzett. Szükségesnek tartom