Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

iskolák továbbképző tanfolyamaikkal, és az egy-egy tanítóra eső tanulói létszámok aránytalansága. 1. Az 1945/46. iskolai évtől kezdve az egytanítós (osztatlan) népiskolákat mindazokon a helyeken, ahol ez az egyetlen iskola, és a tanulók létszáma a 40-et meghaladja - kéttanítós népiskolává kell fejleszteni. Azokban a községekben, ahol két egytanítós (osztatlan) népiskola áll fenn, s a tanulók létszáma egyik iskolában sem éri el a 40-et, vagy csak az egyikben, a két iskolára, jellegre való tekintet nélkül, kötelező az együttműködés. Ha a két iskolának különböző hitfelekezet (egyházközség) a fenntartója, a két iskolafenntartó közös megegyezéssel állapodik meg abban, hogy melyik iskolában nyerjenek oktatást az alsó és melyikben a felső tagozat tanulói. Ha a két iskolafenntartó megegyezni nem tudna, a tankerületi főigazgató dönt a helyi körülmények mérlegelése alapján. Abban a községben, amelyben a két iskola közül az egyik állami vagy községi jellegű, a másik pedig hitfelekezeti jellegű, a felső tagozat tanulóinak oktatása az állami, illetve községi népiskolában történik, a hitfelekezeti iskola pedig az alsó tagozatot foglalja magában. A kéttanítós önálló iskolában, és a kéttanítós együttműködő iskolában az egyik tanító tanítja az alsó, a másik a felső tagozatot. Ha a két tanító közül az egyik nőtanító, a felső tagozatot a férfi tanító köteles tanítani. Ez az adottság az együttműködés módját a fentiektől eltérőleg kényszerítoleg szabja meg. 2. Háromtanítós iskolává kell fejleszteni az olyan kéttanítós népiskolát, ahol az V. osztályt, mint az egységes középiskola I. osztályát a tanulólétszám miatt külön osztályként kell vagy lehet vezetni. 3. Ahol az V. osztályt (általános isk.), illetve a népiskola egész felső tagozatát (VI-VIII. oszt.) olyképp lehet megoldani, hogy több szomszédos község (3 km-en belül) több iskolájából, vagy egy község több iskolájából (3,5 km) a felső tagozat gyermekei összpontosíthatok, a felső tagozatot az iskolák jellegére tekintet nélkül egységesen (összpontosítva) kell megoldani. 4. Az 1940: XX. tc. 12.§-a szerint: a VKM állapítja meg azt, hogy az iskolafenntartók a hatosztályos népiskolákat mily sorrendben és időben kötelesek az 1940: XX. tc. rendelkezésének megfelelően nyolcosztályos népiskolává átszervezni. Az 57 000/1941. VKM számú rendelethez fűzött jegyzék sorolja fel azokat az iskolákat, amelyekben kötelező lett a nyolcosztályos népiskola teljes kiépítése. A jegyzékbe fel nem vett iskolákban megmaradt a régi, az 1868: XXXVIII. tc. alapján létesült iskolarendszer, mely mindennapi hat osztályból és hároméves általános vagy gazdasági továbbképző tagozatból áll. Egységes iskolafaj létesítése nemcsak azért kívánatos, hogy a nevelés és oktatás az egyenlőségen alapuló demokratikus államban tényleg egyenlő' is legyen, hanem azért is, hogy a különböző iskolafajtákkal bíró községekben a költözködés nevelési akadályok nehézségeibe ne ütközzék, továbbá, hogy a továbbképző iskolák (tanfolyamok) hiányos, szaggatott nevelési és oktatási eljárása helyett a gyermekek mindennapos, tehát folyamatos és állandó nevelésben és oktatásban részesüljenek.