Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A pedagógusok maguk is azonnal hozzáláttak az iskolák rend behozásához. A „Szabad Szó" kiküldött munkatársa például így számolt be a Kecskeméten megindult munkáról: „A tanítóság hősiesen állt helyt. Az egyik kecskeméti iskolában dolgozik most az egész környék. A tanítónő, Szenney Aranka feltűrt szoknyával, bekötött fejjel, nyakig meszesen dolgozik a hatalmas teremben. Harmadszor meszelte ki az idén a tantermet. Segítőtársai a tanítványai voltak. Ebben a pillanatban két 13-14 éves kis parasztlány lép be a szobába. Mindegyik hatalmas vödröt cipel. A meszelés éppen készen van. Nekiállnak hárman, a tanítónő és a két tanítvány, felsúrolni a tanterem padlóját. Körülnézek az épületben. Padnak, táblának, katedrának nyoma sincs. Elvitte a háború. A szép új iskolaépület tetejébe is beleharapott a gránát. A cserepek felszaggatva hevernek. Az első őszi eső kiönti az iskolából a tanítónőt és a növendékeket is. - Megcsináljuk valahogy ezt is - mondja a tanítónő -, de ehhez a munkához már férfikéz kellene, annak pedig igen szűkiben vagyunk . . ."

63 A földosztás idején jelentős mozgalom indult meg annak érdekében, hogy az elhagyott kastélyokat, gazdatiszti lakásokat és egyéb alkalmas épületeket iskolai oktatás céljára igénybe vegyék. Egy pedagógus a „Köznevelés" hasábjain arról írt, hogy a pusztai gyermekek tanítását csak úgy lehet biztosítani, ha internátusokat hozunk létre. A kastélyok erre igen alkalmasak. „25-30 000 gyermekről lehetne így gondoskodni. Első tanévben két-háromszáz, utána tanévenként ugyanennyivel több üres házat, kastélyt kellene ilyen célra igénybe venni." A kastélyok így a nép javát és a nevelést szolgálhatnák.

04 A Pedagógus Szakszervezet 1945 augusztusában és szeptemberében internátussal egybekötött munkaiskolák szervezését kezdte meg Csorváson és Zalabéren. A szakszervezet célul tűzte ki, hogy évente négy-öt önellátó, ingyenes, bentlakásos munkaiskolában biztosítanak a szegény tanulók számára tanulási lehetőséget. Erre a célra az elhagyott kastélyok és a hozzájuk csatlakozó földterületek felhasználását tartották szükségesnek. A csorvási kísérleti iskola céljára az Országos Földbirtok rendező Tanács földet és kastélyt jelölt ki.

05 A földigénylő bizottságok a kastélyokat sok helyen iskola céljára foglalták le. így többek között Kisbágyon a gróf Dégenfeld-féle tisztilakást a megyei földosztó bizottság iskola céljára adta át.

6e A téglást Dégenfeldkastélyt hasonlóképpen a kultusztárca kapta meg és a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyta, hogy a kastélyban tanulóotthonos általános iskolát és a szabadművelődés célját szolgáló intézményeket állítsanak fel.

07 A Bács-Bodrog megyei tanfelügyelőség 1946 júniusában azt jelenti a minisztériumnak, hogy a kunbajai szórvány tankötelesei részére egy kitelepített sváb tanyán szerveztek iskolát, ahol tanterem és egy tanítói lakás céljára alkalmas helyiségek vannak.

08 Nyírábrányban, az állami általános iskola és a vele kapcsolatos tanulóotthon a gróf Szapáry-féle kastélyban nyert elhelyezést.

09 Fejér megyében, Alcsuton, a volt főhercegi jószágkormányzó lakásában 1946-ban tanulóotthonnal egybekötött állami általános körzeti iskolát szerveztek. A bentlakók a környező puszták új gazdáinak gyermekei voltak. Velencén a Wenckheim-féle kastélyt 1947 őszétől vette birtokába a VKM. A szülők és a tanulók a pedagógusok irá-