Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

64/B Budapest, 1945. augusztus 3. A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLY BELSŐ FELJEGYZÉSE A NEVELÉSÜGYI TANÁCSOK FELÁLLÍTÁSÁRÓL A nevelési tanács gondolata jól talál az egyes nevelőintézmények helyi autonómiájának kiépítésével [így]. Sőt annál átfogóbb is. Adminisztratív munkával nem kellene megterhelni Őket. Ellenben az övék lenne a nevelésügyekben (népművelés is) a kezdeményezés és az ellenőrzés, a tanulmányozás feladata. Összeegyeztetnék a helyi nevelési intézmények munkásságát. Közvetlenül az OKT-val vagy a VKM Nevelési osztályával érintkeznének. Intézkedési joguk csak a törvények és rendeletek előírásain belül lenne. Az érvényes jogszabályzatból eltérő javaslatokat kidolgozná és döntés végett felterjesztené. Nevelési ügyekben a helyi tanács a Nemzeti Bizottságok szerepét töltené be. Kovács Tisztázat. — UMKL VKM III. 1945—31 722. Az ügyben intézkedés nem történt. 65/A Budapest, 1945. augusztus 13. AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS JAVASLATA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK MEGSZERVEZÉSÉT SEGÍTŐ BIZOTTSÁGOK MEGALAKÍTÁSÁRÓL Miniszter Úr! A szeptemberben meginduló általános iskola javaslatának megvitatása közben az az óhaj merült fel, hogy a tanulók elosztása a rendelkezésre álló tantermek kihasználása, a tanítás szelleme egységességének biztosítása, esetleg egyes iskolák összevonására vonatkozó javaslat tétele céljából Miniszter Úr iskolák fölötti bizottságokat állítson fel. Minthogy az Országos Köznevelési Tanács elnöksége a javaslatot a maga részéről megokoltnak tartja, a következő előterjesztést teszi: Budapest székesfőváros területén kerületenként egy bizottság volna felállítandó, amelynek elnökét és tagjait a tankerületi főigazgató nevezi ki. A bizottságnak az