Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

módszereinek tisztázatlansága, meghatározatlansága is. Mindezen kezdeti nehézségek ellenére a dolgozók iskolái fokozatosan elterjedtek, s a felnó'tt dolgozók számára lehetó'séget adtak a kulturális felemelkedéshez. Az 1948-ban megszervezett szakérettségis eló'készító' tanfolyamokkal együtt biztosították a munkás- és parasztfiatalok ezreinek továbbtanulását, a régi rendszer hátrányos örökségének felszámolását. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás - a kezdeti elképzelésektől eltérően - nem rövid időre szóló oktatási forma volt, hanem oktatási rendszerünk állandó, szerves részévé vált, s iskolarendszerünk demokratizmusának ma is egyik alapvető biztosítéka. Harc az általános iskola megvalósításáért Az egységes alapfokú oktatás bevezetését kimondó 6650/1945. ME sz. rendelet önmagában még nem biztosította az általános iskola tényleges megvalósításának feltételeit. Az általános iskola bevezetésének még számos akadálya volt. A nehézségek között szerepeltek anyagi természetűek, amelyek egyrészt az iskolák épületét és felszerelését ért háborús károkból, másrészt az új iskola bevezetésével kapcsolatban jelentkező újabb igényekből fakadtak. A reform megvalósításának fontos káder feltételei is voltak: megfelelő számban kellett biztosítani az általános iskola felső tagozatában szakosított oktatásra képesített nevelőket. A megvalósítás legnagyobb akadálya mégiscsak az volt, hogy az egyházi iskolafenntartók - elsősorban a római katolikus egyház - szembenállást tanúsítottak. Az egyház számára fontosabb volt a kezdetleges színvonalú, egy tanerős népiskolák egyházi jellegének megőrzése és a különböző felekezeti iskolák együttműködésének megtagadása, mint a dolgozó tömegek művelődési színvonalának emelése. Az általános iskola szervezeti kiépítését célzó minisztériumi rendeletek az új iskolatípus fokozatos létrehozását és ezzel párhuzamosan az általános iskolai egységes szervezet megteremtését irányozták elő. Ezzel együtt kellett megszüntetni a gimnáziumok és polgári iskolák I-IV. osztályait. A végrehajtási utasítások (37 000/1945. VKM, 70000/1946. VKM, 90000/1947. VKM és a 92000/1948. VKM sz. rendeletek) az 1945-ös tanévben az általános iskola I-V. osztályának megnyitását, az 1946/47-es tanévben az általános iskola I-VII. osztályainak megszervezését írták elő. A gyakorlati megvalósítás kérdéseit a 70 000/1946. VKM sz. rendelet részletezte. Azokon a helyeken, ahol többféle felekezeti, községi vagy állami jellegű, 1-2 taneros népiskola volt, a szakrendszerű oktatás megszervezését a különböző jellegű iskolák együttműködésével, a felső tagozatos tanerők összevonásával kellett megvalósítani. Ezen kívül a rendelet utasítást adott a körzeti iskolahcúózat - egymáshoz közel levő kis falvak számára közös, összevont felső tagozat (5-8 osztály) - szervezésére is. A körzeti iskolákban az alsó tagozatos tanulók oktatása lakóhelyükön, a felső tagozatosoké pedig az összevont körzetekben folyt. A körzeti összevonás azt célozta, hogy a tanerők átcsoportosításával a felső tagozatban a különböző tantárgyakat, tantárgycsoporto-