Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1945 III. KASTÉLYBÓL ISKOLÁT!
Az iskolafenntartókat azonban abban, hogy a rendelkezésnek a gyakorlatban érvényt szerezzenek, eddig sokféle gátló [ok] akadályozta. A folyamatban levő földbirtokrendezés során sok új egzisztencia részesült földjuttatásban, s így még inkább időszerűvé vált, hogy a gyermekek gazdasági gyakorlati oktatása még fokozottabb mértékűvé váljon. Ezért a VKM-nak az állásfoglalása az, hogy az ország valamennyi népiskolája, ezenkívül falusi és tanyai tanítója állása után foldjuttatásban részesüljön. Ez nemcsak nemzetgazdasági és nevelési érdek, hanem a tanítók szociális segítésének kérdése is. Ennek megfelelően: 1. Fontos nemzetgazdasági és közoktatási érdekünk fűződik ahhoz, hogy a földbirtokrendezés során az ország valamennyi népiskolája részére meghatározott nagyságú, kerti művelésre alkalmas talajú gyakorlóterület biztosíttassák, melyeken a tanulók a legszükségesebb természeti és gazdasági ismereteket a gyakorlatban elsajátítják. A gyakorlóterület nagyságának megállapítása a szervezett állások arányában történne, de két k. h.-nál nevelési, oktatási szempontból sem lehet kevesebb. A gyakorlóterület az iskola közvetlen közelében, de másfél km távolságnál nem messzebb fekvő terület legyen. Figyelembe veendő az oda vezető út, a földek I. osztályú minősége, mert szikes, vizenyős területen mintagazdálkodást bemutatni vagy rossz talajon a gyerekeket foglalkoztatni nem lehet. Ezért kérem, hogy az OFT kisajátítással, esetleges csere útján is védje meg az iskola és a tanulók nevelésének érdekeit. 2. Fent említett célkitűzésen kívül közegészségügyi helyzetünk fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy iskoláink megfelelő helyre kerüljenek. Tisztelettel felhívom ezért az OFT figyelmét, hogy a községek, városok földbirtokának rendezése során, illetőleg házhelyek kiosztásával kapcsolatosan, az egészségtelen, megközelítés szempontjából rossz fekvésű vagy iskolai célra alkalmatlan iskolák részére, ezenkívül a telepítés során új iskolák létesítésére szükséges kellő nagyságú iskolatelek kisajátítására, épületeknek, parkoknak, erdőknek iskolai célra való lefoglalásával megfelelően gondoskodni szíveskedjék. 3. Kulturális és szociális szempontok vezetik a VKM-ot, amikor tanyákon vagy kisebb falvakban mostoha viszonyok között működő tanítókat állásuk után földjuttatásban kívánja részesíteni. Állandóan szerepel a tanítók kívánsága között a tanyai tanítók pótléka. Méltányos kérésüket az ország gazdasági helyzete sohasem engedte megelégedésre és közmegnyugvásra rendezni. így legtöbbször a nagy családú tanítók kénytelenek állomáshelyüket megváltoztatni, amit nemcsak a kultúrától való elzártságuk tesz indokolttá, hanem gyermekeik iskoláztatása is. A helyi adottságokkal ismerős tanító leváltása pedig népünk kulturális felemelkedésének hátrányára történik. Felfogásunk szerint a földbirtokrendezés során módot kellene találni arra, hogy a tanyai és mostohább viszonyok között működő tanítók állásuk után legalább 3 k. h. földhöz jussanak, mely a törvényes fizetésükön felül, mint külön pótlék szerepelne. Ezzel tehetnénk vonzóvá a tanyai tanítói állásokat, és ezzel kötnénk helyhez az ott működő tanítókat, és gátolnánk meg a városi iskolák felé való törekvésüket. A meglevő, de fekvés, távolság vagy minőség szempontjából meg nem felelő föl-