Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XII. ÉRDEKKÉPVISELET
Kérem tehát Miniszter Urat, hogy a megbetegedések gyakoriságára, valamint a költségek alakulására vonatkozó statisztika soron kívüli elkészítését az OTI-val szemben elrendelni szíveskedjék. Ennek alapján lesz megállapítható, hogy az igényjogosultság feltételeit nagyobb kockázat nélkül milyen mértékben lehet majd enyhíteni. 7. A mezőgazdaságban egyöntetűen szorgalmazzák a családi pótlék mielőbbi bevezetését. Tudom, hogy erről Miniszter Úr kellőképpen tájékozva van, és ennek bevezetését csupán a pénzügyi fedezet előteremtésének nehézsége késlelteti. Ennek ellenére a kívánságot pártfogóan azért tolmácsolom, mert megvalósítása a mezőgazdaságban a munkakedvre ösztönzőleg hatna. 8. Ugyancsak a hozzám érkező kívánságoknak teszek eleget, amikor felhívom a figyelmet arra a különbségre, amely az ipari és a mezőgazdasági biztosítottak között a baleseti segély összege tekintetében az indokoltnál nagyobb mértékben áll fenn. Kérem, hogy az orvoslás kérdését megvizsgálni szíveskedjék. 9. A mezőgazdaság oldaláról kérik a munkavállalók kétévenkénti kötelező orvosi vizsgálatának bevezetését is. Megerőltető munkák teljesítése ugyanis egyeseknél korai megrokkanást vagy szervi betegséget okoz. Ez ellen a kért vizsgálat bevezetése hatásos preventív eszköznek bizonyulna, csupán akként, hogy a nem megfelelő munkától a munkavállalót eltanácsolnák. 10. A biztosítási díjfizetés ellenőrzése, úgyszintén a segélyjogosultság megállapítása körül a jelenlegi gyakorlat mellett még nehézségek mutatkoznak. Ez főleg akkor jelentkezik, ha a biztosításra kötelezett munkaviszonyát kell kikutatni. Véleményem szerint mindkét irányban megoldást jelentene, ha a jövőben középen perforált (kétrészes) és sorszámozott biztosítási bélyegek vezettetnének be, és a munkáltató köteleztetnék arra, hogy a félrészes bélyegek beragasztásaval a munkásokról nyilvántartókönyvet vezessen. 11. A bélyegrendszer alkalmazása a részes munkáltatóknál nem vált be. Helyesebb volna ehelyett a művelési ág és a normál munkanapok száma szerint fizetendő általánydíj rendszeresítése. 12. Végül a vízügyi szolgálattal kapcsolatban az a kívánság, hogy a munkáltató (hivatal) a kubikusok után a biztosítási járulékot ne egyénenként, hanem egy összegben, névjegyzék bemutatása mellett fizethesse. Ezzel a munkáltatót terhelő adminisztráció egyszerűbb lenne. Az előadottakban a gondozásomra bízott mezőgazdasági népesség kívánságait és észrevételeit tolmácsoltam. Kérem Miniszter Urat, hogy a revízió során ezeket is figyelembe venni szíveskedjék. Miután mezőgazdasági társadalombiztosításunk már a biztos fejlődés alapján áll, a továbbiakban már nehezen tudnám nélkülözni a hivatalos statisztikai anyagot és az időszaki jelentéseket, amelyek a biztosítás mindenkori helyzetéről tájékoztatnak. Ezért felhasználom az alkalmat annak kérésére is, hogy a szóban levő anyagnak tárcám részére történő rendszeres megküldését elrendelni szíveskedjék. Kérem végül Miniszter Urat, hogy a biztosítás módosítását, vagy fejlesztését célzó