Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

Azt a rohamos fejlődést, amit különösen a földmívesszövetkezetek működése és termelési tevékenysége terén az 1947. évtől vártunk, nem kaptuk meg, de az elmúlthoz képest némi javulás már tapasztaltatott. Az agrárlakosság még mindig idegenkedett a szövetkezeti eszmétől, mert abban egyrészt az egyéniség feladását látta, másrészt pedig az előforduló sajnálatos esetekre hivatkozott. Nehezen értették meg, hogy a szövetkezet nem az egyéniség feladását jelenti, hanem a kisemberek javát akarja s a közösség érdekeit szolgálja. A szövetkezeti élet rohamos terjedésének és fejlődésének másik akadálya a még mindig gyakorta előforduló sajnálatos eset volt, amit a szövetkezetek egyike-másika felmutatott. A szövetkezeti vezetők nem állottak hivatásuk magaslatán, különösen nem a szövetkezetek kezelésébe és tulajdonába jutott vagyontárgyak kezelését illetőleg. Itt mentségül hozható fel azon körülmény, hogy a leltárak jóváhagyása igen nehezen és vontatottan ment. A szövetkezetek nem tudták melyek azok a vagyontárgyak, amelyek tulajdonukba, illetőleg birtokukba jutnak, s e bizonytalanság nem tett jó szolgálatot a szövetkezeti élet fejlődésének, fellendülésének. Az év utóján megindult szövetkezeti ismeretterjesztő tanfolyamok és a 42 hallgatóval megtartott ügyvezetői tanfolyam remélhetőleg e téren is javulást fog hozni. A nagymérvű tőkeszegénység még most is majdnem mindegyik szövetkezetre rányomta bélyegét, ami szintén nagyban befolyásolta és hátráltatta az egészséges szövetkezeti élet kifejlődését, kialakulását. Nagyon célszerű volna, hogy az arra érdemes és rászorult szövetkezetek a jövőben kellő anyagi támogatásban részesüljenek. Szűcs Gyula áll. gazd. főfelügyelő, a felügyelőség vezetője Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 421 Szekszárd, 1948. április 19 A TOLNA VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Úgy látszik, a magyar gazdasági élet jövő fejlődése szempontjából a földmívesszövetkezetek fogják szolgálni a gazdák tömörítését. Mert ott, ahol a földmívesszövetkezeti gazdálkodás tárgyi előfeltételei megvannak, s a földhözjuttatottak közössége javára tevékenykednek, ott a tagoknak nemcsak egyéni gazdasági, hanem társadalmi és kulturális érdekeit is hivatott szolgálni. Sok helyen még nem kellőképpen tisztult a felfogás a tekintetben, hogy kik lehetnek