Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM
helyi kirendeltségének vezetője tájékoztatni fogja a választmányt a termelési szerződésekről. Ha csak 40—50 hold termelését is sikerülne 3—400 szövetkezeti taggal megszervezni, úgy véleményem szerint, ez nagy lépést jelentene a szövetkezeteknek a termelésbe való bekapcsolódása felé. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 419 Nyíregyháza, 1948. (h. n.) A SZABOLCS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE 1947. év végén Szabolcs vármegye területén 134 földmívesszövetkezet alakult meg. A földmívesszövetkezetek általában véve tovább nem jutottak, mint vagyoni állagukat igyekeztek megtartani, a leltári tárgyakat karba hozni, s mindazon felszereléseket, amelyek általuk nem hasznosíthatók vagy saját erejükből nem javíthatók ki, igyekeztek értékesíteni. Termelési tevékenységet csak közvetve fejtettek ki, egész csekély kivétellel. Gépállomásokat létesítettek, traktorokat tartottak üzemben. Patkoló kovácsműhelyeket állítottak fel. Az utóbbi időben mind több termelési szerződést kötnek, mely tevékenységükkel határozottan közelebb jutottak a földmívesszövetkezetek céljainak megvalósításához. Az első próbálkozó lépések megtétele után azonban legtöbb esetben továbbjutni nem voltak képesek, megfelelő ügyvezetők hiányában. Két ízben rendeztek a vármegyében a múlt év folyamán szövetkezeti ügyvezetői tanfolyamot, mely némi javulást is eredményezett. A földmívesszövetkezeti mozgalom is jelentős eredményeket ért el a múlt évihez viszonyítva, de még mindig vármegyei viszonylatban, pl. az újonnan földhözjutottak fele sem tagja a földmívesszövetkezeteknek. Ugyanakkor a kisebb községekben, mint pl. Gyulaházán, már eléri a 90%-ot. Rendkívül sok teendőt kíván a szervezési munka, és azt lehet mondani, hogy a szövetkezeti kirendeltségek legfőbb problémái a szervezés, és állandóan újabb-újabb átszervezés foglalkoztatja magukat a földmívesszövetkezeteket is. A földmívesszövetkezetek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai — azt lehet mondani, nem sok kivétellel —, még mindig nem állanak hivatásuk magaslatán. Megbízatásukat egyéni érdekük céljaira használják ki, és ezáltal rendkívül sok kárt okoznak a szövetkezeti mozgalomnak. A tagok és a földmívesnép, látván a vezetőség sáfárkodásait, bizalmatlanok a földmívesszövetkezetekkel szemben, ennek eredménye, hogy az igazgatóságot állandóan leváltják, és új igazgatóságot választanak. A fentiek előrebocsátása után Szabolcs vármegyében már mintegy 8—10 olyan föld-