Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

414 Hódmezővásárhely, 1948. (h. n.) A vármegyében a szövetkezeti mozgalom az első időkben jó talajra talált, és agrárjellegű szövetkezések egymás után alakultak, négy község kivételével. Az alakult szövetkezetek olyan vagyoni juttatásban részesültek, mely működésüket és fejlődésképességüket legtöbbnél biztosította, de hogy a várt eredmény csak részben következett be, annak túlnyomó részben a szakképzetlen, gazdasági és kereskedelmi gyakorlattal nem rendelkező üzletvezetők hibája volt. Igen nagy akadálya a szövetkezeti mozgalom fejlődésének a tagok részéről tapasztalható érdeklődéshiány, ami tulajdonképpen a szövetkezeti ügyvezetők eredménytelen működéséből fakadó csalódásoknak eredménye. A megalakult földmívesszövetkezeteknek mintegy harmad része működést egyáltalán nem fejt ki, egytized része mondható jónak, a többi igen közepes eredményt mutat csak fel. Az alakult földmívesszövetkezetek igen nagy része nem érti meg igazi hivatását, olyan üzletágakkal foglalkoznak, melyek nem a termelés és az újgazdák érdekeit hivatottak szolgálni, hanem a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető fogyasztási üzletágak létesítésére fordítják üzleti tőkéjük nagyobb részét. Elismeréssel kell azonban a vármegyében a kevermesi, végegyházai, makói, dombegyházai, medgyesegyházai és püspökielei földmívesszövetkezetekről megemlékeznem, melyek valóban a szövetkezeti szellem emelése és fejlesztése érdekében működnek, hogy így az újgazdák boldogulását és a szövetkezeti szellem erősödését mozdítsák elő. Sok szövetkezetnél a juttatott vagyontárgyak állaga és juttatási leltárok nem egyeznek. A juttatott vagyontárgyakat egyes szövetkezeti ügyvezetők tartaléktőkének tekintik, melyek eladási árából az üzletmenettel kapcsolatos feltétlen fizetési kötelezettségeket — szorultság esetén — teljesíteni lehet. A vármegyében agrárjellegű szövetkezet a földmívesszövetkezeteken kívül három tejszövetkezet, melyek azonban a tej beszolgáltatás vontatottsága miatt komoly eredményeket felmutatni nem képesek. A kevermesi és kunágotai magtermelő szövetkezetek a nemzetközi forgalomban exportképes aprómagtermelést propagálják, és termelési szerződések megkötésével ennek a nemzetgazdasági szempontból igen fontos termelési ágnak mindjobban elterjedését lehetővé teszik. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. A megyében a földhözjuttatottak erős szövetkezeti mozgalmat indítottak. Az újgazdák Ferencszállás határában levő 200 kat. holdon szövetkezeti alapon akartak egy rizstelepet létesíteni. (Lásd a gazdasági felügyelőségnek a fenti jelentéshez mellékelt, a megye rizsgazdálkodását tárgyaló feljegyzését.)