Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XI. SZÖVETKEZETI MOZGALOM

ra a felosztott földbirtokokra, amelyeknek juttatottjai földmívesszövetkezet alakítási szándékukat valamilyen formában már kinyilvánították. Hasson oda, hogy a községi földigénylő bizottságok a szövetkezetszervezőknek mindenben segítségükre legyenek és őket kívánságukra személyes megjelenésükkel is támogassák Felhívom továbbá a megyei földbirtokrendező tanács megbízottját és a vármegyei gazdasági felügyelőséget, valamint a járási gazdasági felügyelőket is, hogy a szövetkezetszervezőket esetenként — kifejezett kívánságukra — személyes megjelenésükkel szintén támogassák. Közbenjárásomra a pénzügyminiszter úr ennek a szövetkezetnek megalakításával és fennállásával kapcsolatos illeték alól mentességet (cégbejegyzés stb.) és bizonyos mérvű adómentességet helyezett kilátásba. Kívánatosnak tartom, hogy a földhözjuttatottak által esetleg már megalakított szövetkezetek az általam kiadott alapszabályok szerint alakuljanak át, illetőleg a megalakítandó földmívesszövetkezetekbe olvadjanak be. A földmívesszövetkezetek részvételével külön szövetkezeti központot kívánok létesíteni, melynek a földmívesszövetkezetek szakszerű irányítása, hitellel való ellátása és egyéb támogatása lesz a feladata. A községenként megalakuló földmívesszövetkezetek egyes szakcsoportjai a létesítendő földmívesszövetkezeti központon kívül, a részben már meglevő szakközpontokkal is együttműködjenek. Sibelka Perleberg miniszteri tanácsos Sokszorosított. — UMKL OF 1945—11 763 (20 827). R. sz.: 130 940/1945. FM IV. 4. 395 Selyp-Vörösmajor, 1945. szeptember 18. A SELYP-VÖRÖSMAJORI VOLT GAZDASÁGI CSELÉDEK AZ ORSZÁGOS FÖLDB1RTOKRENDEZŐ TANÁCSHOZ KÜLDÖTT LEVELÜKBEN KÉRIK A FELOSZTÁSRA NEM KERÜLT FÖLDTERÜLET ÁTENGEDÉSÉT KÖZÖS GAZDÁLKODÁS CÉLJÁRA A Lőrinci és Zagyvaszántó községek határában elterülő, a budapesti Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. alkalmazottainak nyugdíjpénztárát tulajdonilag megillető, ún. vörösmajori birtok az ottani földigénylő bizottságok által akként osztatott fel, hogy a Vörösmajorban levő igen értékes épületek és tanyahelyek teljesen kihasználatlanul maradtak. Ennek folytán alulírott volt cselédsége ezen birtoknak tulajdonképpen foglalkozás és kenyér nélkül maradt.