Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

311 Budapest, 1946. november 6. RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSÉBŐL: A FÖLDBIRTOK-POLITIKAI VÁLTOZÁSOKRÓL A mezőgazdaság terén mélyreható szervezeti újítások történtek, amelyek lényegileg a tervszerű gazdálkodás fokozott biztosítását, valamint a kis- és középparasztságnak a falu tőkés elemeinek befolyása alól való függetlenítését célozták. Az idevágó intézkedések jelentősen bővítik a földmívesszövetkezetek szerepét és feladatukká teszik, hogy tagjaik ingatlanain a tervszerű termelést irányítsák és ennek megvalósítása érdekében a gépesítést megszervezzék, továbbá termelési szerződések kötésében közreműködjenek. Általában véve a haszonbérbe adott 25 holdon felüli birtokokat földbérlő szövetkezeteknek, illetőleg földmívesszövetkezetek földbérlő csoportjainak vagy a földreform során földhöz nem jutott személyeknek kell bérbe adni. Ennek során az előzetes adatok szerint 245 000 hold került haszonbérletbe, mely területnek nagyobb részén szövetkezeti gazdálkodás folyik. A szerződéses termelés kibővítésével és új alapokra való helyezésével a kormány ezt az intézményt a tervszerű gazdálkodás és a szervezett értékesítés fontos biztosítékává fejleszti ki. A múltban a termelési szerződéseket többnyire magánvállalatok kötötték nagyobb gazdákkal. A jövőben ilyen szerződéseket csak a MOSZK., az állami vállalatok, valamint egyes állami szervek köthetnek, éspedig elsősorban földmíves- vagy földbérlő szövetkezetekkel, illetőleg azok tagjaival vagy más dolgozó földmívessel, meghatározott irányelveknek megfelelően. A szerződéses növénytermesztés területe a tavalyi 180 000 holdról a folyó gazdasági évben előreláthatólag 5—600 000 holdra emelkedik. A kormányzat a szövetkezetek, valamint a kis- és középparasztok gazdálkodását ezenkívül a gépállomások gyors ütemű fejlesztésével, kedvezményes vetőmag- és műtrágyaakcióval, valamint előnyös hitelfeltételekkel segíti elő. Abból a célból, hogy a mezőgazdaság átszervezésére irányuló rendszabályok végrehajtását a birtoktulajdonban beálló változások ne zavarják, a kormány augusztus végén az állami elővásárlási jog tervbe vett rendezéséig, legfeljebb azonban december 25-ig megtiltotta a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak elidegenítését.

1 Sokszorosított. — UMKL MNB Terv- és Stat. O. 1/2. 1 A földek adásvételének a mezőgazdaság átszervezésére gyakorolt zavaró hatását a kormány a birtokforgalom korlátozásával igyekezett kiküszöbölni. A négy hónapig érvényben volt teljes eladási tilalom után az 1948. december 22-én kiadott 13 100/1948. sz. kormányrendelet az ingatlanforgalmat engedélyhez kötötte. Az erre a célra létesített bizottság kimondhatta, hogy az ingatlant csak harmadik személy veheti meg, és az állam elővásárlási jogát is megállapította.