Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VIII. BIRTOKPOLITIKA, A FÖLDHÖZJUTTATOTTAK GAZDÁLKODÁSA

attól, hogy a helyükre eszközlendó' betelepítés olyan időpontra fog esni, amikor az őszi előkészítő talajmunkák már nem lesznek elvégezhetők és így ennek következtében a jövő évi termésben ismét nagymérvű kiesés fog mutatkozni. Az újonnan földhözjuttatottak gazdálkodását illetően két csoport állítható fel. Az egyik csoportba tartoznak a volt uradalmi cselédek és a székelyek nagy része, de főleg a Szlovákiából betelepített magyarok, akiknek gazdálkodása elfogadható, sőt ez utóbbiaknál példamutató: a másik csoportba pedig főleg az idegen megyékből betelepítettek tartoznak, akik gazdálkodása minden tekintetben erősen kifogásolható. Ez utóbbiak minden támogatást és juttatást az államtól várnak — sőt követelnek —, beosztással élni nem tudnak, és így helyzetük súlyosnak mondható. A földbirtokreform során a megye területén igénybe vett területekből a telekkönyvnél van összesen a terület 70,33%-a, míg telekkönyvezve van a terület 27,92%-a. Az előkészítő munkálatok folyamatban vannak 0,58% területen, míg a munkarészek sokszorosítása a terület 1,17%-án folyik. Az érintett terület összes kiterjedése kereken 121 808 kat. hold. G aj dák s. k. áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető Másolat. — UMKL FM Földbirtokpol. Főo. 1947—30—156 846. 306 Szambái hely, 1948. március 25. A VAS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Tiszteletteljelentem, hogy Vas vármegye területe 580 067 kat. hold. Az 1945. évi földbirtokpolitika folytatódott még 1947. évben is, úgyhogy az egész vármegye területe nagyon megváltozott. A megye területén ez idő szerint miként csoportosulnak a törpe-, kis és középbirtokok, ezt a vármegyei földhivatal ez idő szerint még közölni nem tudta, mert pontos összeállítása még nincs összesítve. A vármegye területnagyságát és a vármegye lélekszámát — amely 283 958 lélekből áll — arányszámba vesszük, akkor azt látjuk, hogy egy négyzetkilométerre 82 lakos esik. Ez 3%-kal marad alatta az országos népsűrűség átlagának. Ha azonban tekintetbe vesszük azt is, hogy a lakosság megélhetését [a mezőgazdaság biztosítja és a] mezőgazdasági művelés alatt álló terület 1 négyzetkilométerére 105 lakos esik, ez 19%-kal magasabbat eredményez az országos átlagnál. A vármegye fent vázolt nagy sűrűsége maga után vonta azt, hogy a földreform során nagyon sok község lakói maradtak föld nélkül, azaz nem jutott föld nékik, különösen a szentgotthárdi és a